Akik követik a blog Facebook oldalát, az tudja, hogy naponta van lakásbemutató. Tegnap az egyik olvasó elég csúnyán leszólta a bemutatott ház konyháját- bizonyára elkerülte a figyelmét, hogy a nagyon negatív megjegyzések (ocsmány, undorító) nem találnak jó fogadtatásra. Főleg, ha amit a képen látunk, baromi messze áll az undorítótól, sőt megkockáztatom, hogy sokak számára éppen ilyesmi lenne az álomkonyha.
Szögezzük le, nálam a fekete konyha biztosan nem játszana, mert nem szeretem a nagy, sötét bútortömeget – éppen eleget nézem a hálónkban a nagy, sötétbarna (a férjem által választott) IKEA gardróbot.
De. Itt a lakás tulajdonosa, a remek fényviszonyokat és kényelmes teret kihasználva, kiváló ízléssel izgalmas és egyedi színeket válogatott a konyha-nappali-étkezőbe. Egy ilyen egyterű helyiségben jó, ha a konyha kevésbé konyhás, inkább szobaszerű, vagyis a fehér szín abszolút kilőve a fentiek miatt. Mivel a ház stílusa minden csak nem rusztikus, így a nyers fa is felejtős. A színes konyha nekem mindig felejtős, tudom, hogy ma 10 jó lakásból 9-be, ha nem fehéret, akkor szürkét tesznek, na akkor már inkább fehér. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a ház külseje is sötét pácot kapott, akkor elmondható: a fekete konyha igazi telitalálat az arany fogantyúkkal, amik pedig a tér nőies jellegét erősítik.
Ez babáim, haladó szintű lakberendezés, ráadásul angliai mértékkel igen szerény költségvetésből. Nálunk ez sajnos ritka, mint a fehér holló.
Mert van a teljes káosz, ez a lakások úgy 80%-a: láttam egy jó asztalt megveszem, kellett egy komód, megveszem a legolcsóbbat, a szomszédasszony talált egy jó piros függönyt, nekem is kell. Nem gondolkozunk még az egy szobán belüli harmóniában sem, nemhogy az együtt látszó, összenyíló terek, a teljes otthon, sőt láss csodát a külső-belső összhangjában. Az eredmény brutális, lásd ingatlan.com, kedvenceink a luxus színvonalon felújított lakás, új műanyag nyílászárókkal és redőnnyel, igényes burkolatokkal.
Aztán van az óvatoskodás: legyen minden fehér, amihez bátran egy kis szürkét, feketét és natúrt társítunk, az eredmény kellemes, ráadásul ez köszön vissza minden instagram lakásban.
Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a miénk
Mintaotthon ebben a stílusban
Vagy éppen fogadjunk lakberendezőt, aki villantsa meg a bankszámla nagyságát, pénz nem számít. Tisztelet a kivételnek, de az eredmény legtöbbször egy kellemetlenül hivalkodó, merev, mesterkélt lakás. Azt hiszem ezért nem is olvasom már a hazai lakber újságokat, mert leginkább ezzel az utóbbival vannak tele, a szürke skandináv ostoba angol feliratokkal mindenütt már kész felüdülés.
Ráadásul ha itt villantani akartak, akkor biztos valami időgépbe ültek, ami visszarepült úgy 20 évet…
Kedveseim, szerintem senkinek nem írja fel az orvos, hogy nézzen meg naponta egy-két lakásbemutatót. Ha viszont mégis ebben leli valaki kedvét, akkor én csak azt javasolhatom, szerintem nézzünk jó lakásokat!
Hogy mi a jó, az persze teljesen szubjektív. De szinte biztosan merem állítani, hogy a lakberendezésben csak úgy lehet fejlődni, ha nyitottak vagyunk, és képesek vagyunk felismerni a jó minőséget akkor is, ha a betonpadlós vagy éppen rusztikus konyhás, a teljesen fehér vagy mély színekkel kialakított belső tér ösztönösen nem lenne kedvencünk!
képek: Ugly house to lovely house, Lakáskultúra, apartment therapy, ingatlan.com, pinterest
Azt hittem, csak szerintem lettek olvashatatlanná – és nézhetetlenné – a hazai lakberendezéssel foglalkozó lapok. Régen vettem Lakáskultúrát, Otthont, SzépLakot, és alkalmanként mást is, alig vártam, hogy megjelenjenek.
Aztán elhagytam a Lakáskultúrát (nem bírom a sznobériát), Utána az Otthont (nem vagyok milliomos) és végül sokáig nem vettem a SzépLakot sem (a korábbi jó indulás után elkezdett az előző kettő irányába menni).
Megvettem ellenben a Blikk mellékleteként megjelenő Otthon&Kert című havi lapot, ami tele volt ötletekkel és JÓ lakásbemutatókkal (amúgy mostanság is).
A SzépLak közben negyedévessé lett – van, amikor megveszem, át szoktam lapozni a boltban és ha egy(!!!) jó cikk van benn, adok érte pénzt – de amúgy áttértem blogokra, Pinterestre és netes oldalak látogatására (úgy jutottam el ide is!).
Summa summárum: mindennel egyetértek, és megnyugodtam.