Ha egy anyuka meglátja azt a bizonyos két vonalat, és ettől minden elképzelhetőnél boldogabb lesz, akkor előbb vagy utóbb azon is elkezd gondolkodni, hogy hová is tegyük azt a gyereket? Meg mire lesz szüksége?

Bár a gyerekszoba kialakítása nálunk már nem téma, de még mindig erős érzelmeket vált ki belőlem, ha jó vagy éppen hervasztó példákkal találkozom.

Azt hiszem a hervadásom a témában először is a bababizniszhez kapcsolódik. Kérem szépen, teljes iparágak fogják elmondani, hogy már újszülött kortól mi mindenre lesz szüksége a gyereknek! Pedig például kezdetben alig néhány ruhára és pelenkára. Legrémesebb emlékeim egyike, mikor babakocsit néztünk az első gyerekünknek a Brendonban (azóta már biztos online vesznek ilyet, de akkor – 2006-ban – az kevésbé volt jellemző, egyébként babakocsit ma sem vennék fizikai megtekintés nélkül), és ott keringtek körülöttünk a Babaipar által totálisan beszipkázott szülők. Volt, aki becsszó még báránybőrt is vett 40 ezerért 2006-ban!, és előttünk fizetett ki 200 000 forintot, úgy, hogy abban se bútor, se babakocsi nem volt.

Szoba az újszülöttnek

A babának nem kell babaszoba. Én az együttalvás híve vagyok, úgy tudok jól aludni, hogy látom, hallom a gyereket. Meg ő is úgy tud jól aludni. Persze nem a 12 éves, hanem mondjuk 6-12 hónapos korig. Sosem volt légzésfigyelőnk (3600 grammos gyerekeim születtek, 40. és 41. hétre, sima és annál is simább szüléssel. Abszolút nem úgy tűntek, mint akik majd elfelejtenek felébredni, vagy levegőt venni. Ezt nem én mondtam, hanem a védőnő, és igaza volt.), viszont a fiammal 4 hónapig, a kislányommal 10 hónapig aludtunk egy szobában, és az éjszaka nagyobb részét mindkettővel még ennél tovább is egy ágyban.

A szülői hálóban lévő gyereksarok persze legyen kedves, de mivel a gyerek irtó kicsi és vajmi kevéssé érdeklődik a lakberendezés iránt, maximum egy forgó vagy pár kép szükséges a babaágy-pelenkázó-néhány fiókon felül arra a pár hónapra. Szóval az etető/szoptató fotellel és mindenféle extrával felszerelt babaszobát érdemes elfelejteni! Amit itt megspóroltunk tuti, hogy bőven ráköltjük még a szobára a következő években!

Én ágyban és pelenkázóban is esküszöm az IKEA-ra, akár annak legolcsóbb darabjaira! A babaágynak felesleges 60×120 centinél nagyobbat venni, mert abban 3 éves koráig alszik kényelmesen, utána simán jöhet a normál egyszemélyes, 90×200-as ágy, legalább mellé tudunk feküdni. A pelenkázóval összeépített kombókat messziről kerüljük el, mert honnan tudnád, hogy te majd a fürdőben vagy szobában akarsz pelenkázni? Egy kisebb darab pedig simán költözhet a megfelelő helyre. A Sniglar pelenkázóból készült további gyerekjátékok vagy akár zsúrkocsi pedig milyen remek újrahasznosítás!

A gyerek ruháinak egy komód a leginkább megfelelő tárolás, semmi szükség babának készült darabot venni! Például a Malm, a Tarva, a Hemnes úgy három széles fióktól egy herceg/nőnek is elég az első évben. Még elég fontos a babaszobánál, hogy legyen helyi, éjszaka is elviselhető fényű lámpa, aminél azért egy teljes felszereléscsere is biztonsággal kivitelezhető, látjuk, amit látni kell, de nem veri fejbe a fény minden félálomban lévőt.

Hogy a baba játszószőnyegét honnan szerezzük, meg hová tesszük, meg veszünk-e járókát, azt hová tesszük, ott most nem mennék részletekbe, mert volt játszószőnyegünk, olyan lelógó, lökdösős cuccunk, járókánk, jó nagy, kerekeken gurult, és próbáltam oda húzni, ahol éppen voltam. Ahogy a gyerek kúszott, mászott, egy percre maradt meg benne max. De számomra eddig a gyereknevelésben egy idegtépő időszak volt, az, amikor már jön-megy, de még járni nem tud rendesen, viszont szeretné felfedezni a világot. Ezen az időszakon csak mérsékelten lehet lakberendezési eszközökkel segíteni:)

1 évestől az iskoláig

Ugorjunk arra az időre, amikor a gyerek mondjuk egy éves, és mi avval a naiv elképzeléssel tekintünk a világba, hogy ha lesz egy szép kis szobája, akkor majd ott ügyesen játszik, szépen alszik, és mi is kényelmesen lehetünk ott vele.

(Közbevetem, hogy a gyerek előbb-utóbb remélhetőleg több gyerekre bővül, ami lakberendezésileg bonyolultabbá teszi a helyzetet, viszont az élet minden egyéb területén nagyon is kívánatos változás. Mert oké, van balhé, meg sokszoros rendetlenség, de ki szeret a gyerekével Thomast / Ruminit és egyéb szerepjátékokat játszani, ahol mondjuk lehet ő a piros kisvonat, vagy éppen Fecó? Bújócskázni, fogócskázni háromfogásos vasárnapi ebéd után? Egész nyáron homokvárat építeni? Hogy a több gyerek több öröm, hazafias kötelezettségek, CSOK és egyebeket ne is említsük. Szóval senkinek nem ajánlanám, hogy az egy gyerekre optimalizált szobára túl sokat költsön, ha nyitott további kihívásokra. A kisgyerekek egyébként egy szobában szeretnek lakni, úgy 10 éves korig. Akár még tovább is. És nem zavarják egymást az alvásban, stb., ezek városi legendák. Tanulásban sem. Abban saját maguk jelentik a fő akadályt.)

Szerintem a legtöbb anyuka az egy-három éves gyereke szobája kapcsán tanácstalan. A gyerektől ne várjunk ötleteket ugye, neki még ebben az időben nincsenek kívánságai. Ne izguljunk, később lesznek bőven. Tehát kellene egy kellemes, biztonságos hely, ahol a kis drága és mi is jól érezzük magunkat együtt is, de azért ő néha külön is.

Van az amerikai megközelítés, ahol a bedroom az bedroom. Ágy és csókolom. Senkinek eszébe nem jutna a hálóban mást csinálni, mint aludni. A gyerekek a család anyagi helyzete függvényében a nappaliban vagy a családi/játszószobában játszanak. Természetesen mi is követhetjük ezt a vonalat.

Ha a gyerek a gyerekszobában játszik – vagy legalábbis ezt szeretnénk -, akkor az óvoda végéig ágyra, továbbra is egy fiókos komódra, esetleg egy ruhásszekrényre, polcos tárolókra a játékoknak és a játékok tárolóinak, kisasztalra és kisszékre van szüksége, de főképp egy értelmezhető méretű térre, ami minimum egy nagy szőnyegnyi (a gyerekszoba méretigénye először a korral nő, aztán csökken a játékos tevékenységek visszaszorulásával csökken). Nálunk mindig volt egy normál méretű (90×200-as) matrac is a szobában, ahová a megfáradt felnőtt leheverhetett, ahol este esetleg, ha jöttek a szörnyek, addig is tudtunk aludni, míg ki lehetett osonni, de olvasáshoz, stb. is remekül beválik. Időnként varrattunk rá új huzatot.

Bútorban én azt mondanám, hogy válasszunk fehér vagy világos fából készült, egyszerű, egyenes vonalúakat. Nem szükséges gyerekbútort venni! Cukiság kerülendő, még akkor is, ha az elsőszülött lány, mert a második lehet fiú is, és magunk is furcsálljuk majd az íves, stb. megoldásokat. Gyerekszobába se válasszunk garnitúrákat, és szerintem a fehér és világos fa bútorok jól megférnek egy helyiségben. Én korlátozottan komálom a régi és felújított bútorokat gyereknek, mert jó, ha a fiók csúszik, és nem szorul, ha pedig festünk, legyünk nagyon szigorúak a felhasznált festékeket illetően. A kis szörnyetegek tényleg mindenre képesek, az én fiam már volt gyomormosáson, igaz, nem szekrényt evett, hanem a kertben ezt-azt, sosem fogjuk megtudni, hogy pontosan mit.

A legtöbb szülő szerintem azért van gondban a gyerekszoba berendezésénél, mert attól tart, hogy egy üres doboz lesz az eredmény. Mondjuk a fehér falak elé betesz fehér bútorokat, és pont megalkotta így az orvosi várót. Namármost, ha egy hároméves+ szobájába belépve egy üres orvosi váróban találnád magad akár egyszer is, elmondom, hogy marha boldog leszel, és ki sem mész onnan órákig, de ez nem fog megtörténni! Vannak a labdák, a plüssök, babák, a könyvek, az építők, hogy csak a fő játékcsoportot említsem. És ebből iszonyú sok, kb. az első szülinaptól, karácsonytól kezdve.

Mi legyen a falakon?

Ha nagyon magabiztosak vagyunk, ha jók a bútoraink, lehetnek azok a falak nyugodtan fehérek is, mert ahogy majd bekerülnek a bútorok, a textilek, kerülnek ám képek is, a polcok tele játékokkal, lesz ott izgalom éppen elég.

Ha nem vagyunk annyira magabiztosak, jó lenne, ha a fal kicsit összerántaná a berendezést, akkor még mindig választhatunk színes falat vagy tapétát.

Ha színesre festünk és nem bírjuk az izgalmakat, válasszunk előre kikevert színt, aminek eltesszük a dobozát. Vannak jó színek. Például aki rózsaszínt akarna, szerintem ugorjon Juditu oldalára, ő a Polifabre egyik kikevert, szép, pasztelles színét használja – Árvalányhaj -, bármelyik kislányszobának jól fog állni. Fiúnál én inkább javaslok szürkét, mint kéket, a kékkel csúnyán mellé lehet lőni. A Duluxnak remek szürkéi vannak, mi a Csipkés Fjord fantázianévre hallgatót vettük, és egy meleg, középszürke színt kaptunk. Ha sötétebb a szoba, érdemes a világosabb árnyalatok felé elmenni, ha pedig nagyon világos, lehetünk akár merészek is. Pár éve a Dulux Denim Drift színe irtó menő volt, nem véletlenül. A Tescoban, stb. kapható dobozos, névtelen festékeket kerüljük, rémes színek. Ha kísérletezni akarunk, akkor válasszunk kis kiszerelést, fessünk mintát, és utána vegyünk szobányi mennyiséget.

Bár a festékkel kezdtem, de mindig azt választjuk utoljára, ha már megvannak a bútorok, és főképpen a textilek, esetleg a képek is – bár azért nehogy a képek mondjuk mind menjenek a falszínhez, mert azok ám csak az iszonyat szobák! Lényegesen egyszerűbb egy jó szőnyeghez, függönyhöz festéket választani, mint extra falszínhez mondjuk szőnyeget és függönyt!

A másik lehetőség a tapéta, főleg, ha nem hirtelen ötlettől vezérelve lakberendezünk, a választásunk mellett szívesen kitartunk évekig, és mondjuk nem annyira szeretünk képeket keresgetni a fotóalbumban, pinteresten, stb.  Gyerekszobába nem érdemes nagyon drága tapétát vásárolni, még akkor sem, ha a tapéta esetében a minőség és az ár legtöbbször arányos. (Általában semmit ne tegyünk úgy a gyerekszobába, hogy a mentő fog elvinni, ha a gyerek tönkreteszi, de legalábbis vége van a világnak, mert erre itt mindig komoly esély van! Nálunk a fiam sosem, ám az angyal lányom bitangul firkálta a falakat, tépte a könyvlapokat. Tehát a jó gyerek = makulátlan berendezés hipotézis nem feltétlen jön be.)

Tapétát tehetünk hangsúlyos falra, vagy akár körbe, utóbbi esetében érdemes tudni, milyen eredmény várható. Nem mondom, hogy az ütős hatás kerülendő – hol őrüljünk meg, ha nem gyerekszobában? -, viszont az is igaz, hogy pont itt őrület előfordulhat intenzív tapéta nélkül is. Egyet kerüljünk: a kliséket és a hulla színeket. Ne legyen vintage francia, a rajzolt kisautó sem sokáig népszerű. Pár éve a flamingó, most a láma a trend, és ami ma trend, az holnap akár lehet ciki is. Ha gyerek, akkor én jobban szeretem a természetes motívumokat, mint a meséseket. A legjobb tapéta, amit életemben gyerekszobába javasoltam, ez volt. Megfelelően motivált célszemély esetében 5-14 éves korig – vagy akár tovább is- tartani fogja magát.

Fiúknál nálam bejön a geometrikus is, viszont vigyázni kell a vibráló hatással, nálunk olyan a tapéta, de bútorral, képekkel már pont jó. A lányomnál egy olcsó madaras tapétát választottunk, nagyon szeretjük azt is.

A tapétát, a festéktől eltérően viszont érdemes minél hamarabb kiválasztani. Mozgalmas tapétához nem érdemes túl mintás szőnyeget és függönyt tenni, bár egy gyerekszoba sokat kibír. (Én sem terveztem ezt az íróasztal széket, de Julcsi meglátta és nem tágított. És jól tette, mert nagyon-nagyon kényelmes, azóta végre az asztalánál tanul, másrészt csöppet sem sok a szobában.)

Persze aztán vannak a sztárszülők, akik egyedi dekorral látják el a szobákat. Lehet utánozni!

Egy gyerekszoba akkor jó, ha abban a tulajdonosa jól érzi magát, és a mi esztétikai szűrőnkön sem akad el a látvány, ha belépünk – úgy értem, hogy tökéletes rendet lehet rakni benne, na és akkor megfelelő. Használjunk ki minden helyet tárolásra, mert csak ettől várhatunk legalább időnként rendezett állapotokat.

Úgy válasszuk ki a képeket, textileket, hogy az tükrözze a személyes érdeklődést, ízlést. Lehet, hogy nekünk nem tetszik az autós kisszőnyeg, de nem is kell, hogy tetsszen, mert ez nem a mi szobánk. És nyugi, neki sem fog 8 évesen. A képek lehetnek szép családi fotók, a gyerekek mind magukról, mind rólunk szeretnek képeket nézni, illetve ha van speciális érdeklődés (kedvenc könyv, lásd alább Harry Potter, kedvenc téma, mint világűr, hajók, kutyák, lovak, autók, stb.), akkor keresgéljünk kitartóan, például a Pinteresten. Válasszunk jó felbontású és képileg is izgalmas alkotásokat. Mint mindenhol máshol: tudjuk hol a határ a giccs és a kedvesen cuki között! Utána a képeket tegyük tisztességes keretbe, ezen nem spóroljunk. A keret marad, a képek változhatnak.

Itt az iskola!

• Azaz viszlát kisasztal, Isten hozott íróasztal. Nekünk volt egy pár kísérletünk (IKEA Micke, aztán IKEA olcsó Linnmon asztallap Alex ötfiókos asztallábbal). Kis asztalt ne válasszunk, ha van helyünk, mert kirakja a cuccait, és már tele is az asztal. A párezer forintos műanyag, laminált asztallap kb. egy tanév alatt rémes állapotba kerül, ha a gyerek tényleg használja is. Mi most mindenkinek hatalmas, tömör nyírfa asztallapot tettünk, a remek Alex fiókos asztallábakra, és erre esküszünk is. Ha sérülne, akkor lecsiszoljuk és újra felületkezeljük. Mi lakkoztuk, mert igazán meguntam már a kísérletezést a menő olajjal, meg viasszal, ami sosem működött. Ezen egy év után 0 sérülés van.
• A sok fiók az alap, nekünk gyerekenként van 10 – a két asztalláb, hát, még így is kallódnak cuccok az asztalon.
• Íróasztalszék. Döbbenten látom néha lakberes anyukák oldalán, hogy gyereknek valami dizájnos antik széket tesznek az íróasztalhoz, mondván a gurulóson nem fog tanulni, csak ide-oda gurulni a szobába, meg egyébként is mennyivel szebb, mint egy irodaszék. Hát nem tudom. Egyrészt az ergonómia tényleg fontos, másrészt te szeretsz felkelni a székről, hogy odamenj egy könyvért, kivegyél valamit a fiókból? A gyerek sem szeret! Kényelmes széken inkább fog az asztalnál ülve tanulni, jó fénynél, rendesen írni, stb. Mi vettünk olcsóbb, kemény széket, utálták. Most 20x ezres székeken ülnek, ezek kényelmesek.

Jó, ha már játéktárolót is úgy választunk, hogy az később, fokozatosan átadja a helyét a könyveknek. Erre a Billynél nemigen van alkalmasabb polc, mert pont jó a mélysége, van hátlap, oldallap. A lányomnál – lásd a kép itt -, nem ezt a megoldást választottuk, bár pont ide illett volna egy fehér, 40 centi széles, 2 méter magas Billy. De neki is jobban tetszett, hogy apukája a pincében felhalmozódó maradék polcokból, faanyagból, egyéb bútorok átalakításával alkosson a falra valamit. Így került ide a Bekvam fellépő és polc, egy réges-régi IKEA alumínium konzol és maradék faanyag, illetve a mi egyik éjjeliszekrényünk egy darabjából és a Rast éjjeliszekrényének átalakításával készült, Vintage Dekor és Annie Sloan festékekkel festett kombináció. A fellépő egy naponta használt bútor, mert erre ülünk, ha tanulunk vele, de eredeti funkciójában is használja, mert a kis szoba miatt sok játék, ruha magasan van.

Kisgyerekből nagygyerek?

Amikor a gyerekünk iskolás korba kerül, és ez együtt jár egy szoba átalakítással, akkor érdemes a bútorokon és nagyobb textileken (szőnyeg, függöny) már kerülni a gyerekes mintákat. A képek, a könyvek, a kisebb kiegészítők még bőven lehetnek gyerekesek. Kislánynál én már ilyenkor nem festenék rózsaszínre, sőt a rózsaszín részesedését csak a könnyen változtatható kiegészítőkre korlátoznám – párnák, képek, keretek, ceruzatartó, stb. Gondolom a tematikus szobák kerülését itt nem kell külön hangsúlyozni., például a Star Wars egy-egy plakát erejéig bőven elég lesz. És egyébként is: a kamasz szobája az ő birodalma, amit maga rendezhet be. Ha bútort veszünk, vegyünk olyat, amit vagy magával visz, ha elköltözik, vagy mi örömmel felhasználjuk. Tehát beépített bútorcsodákat, amik egy kamasz köré, és pont arra a szobára készülnek, legjobb, ha elfelejtjük.

Neked van egy jó gyerekszobád?