Mint tudjátok, néha nézünk házakat a környéken. Ami közelebb van a tömegközlekedéshez, van benne még egy szoba, nagyobb a kertje. Most maradjunk ennél az utolsó kérdésnél: mekkora és milyen a jó családi kert?

Rögtön rávághatjuk: az attól függ! Hányan vannak a családban, hány évesek, és mit terveznek a kerttel? Mert más, ha az anyuka (apuka?) veteményest/gyümölcsöst/baromfiudvart tervez, esetleg lovat akar tartani. Ezzel az opcióval én most nem foglalkozom, mert bár jó lehet egy klassz saját gyümölcsöskert, saját saláta, paradicsom, uborka, na jó, még talán jöjjön zöldborsó meg cukkini, meg persze fűszerek. De realista vagyok, ez nekem max. nyugdíjaskorban pálya, most inkább egy takarítónőre lenne szükségem.

Persze, díszkertet is szeretnénk – főleg én, de a sok interneten fellelhető kép ellenére, a kert díszkertes természete valójában a használat szempontjából sokadrendű, mégis, mintha csak erre fókuszálnánk…

A férjem egy hűvöst teraszt szeretne (az van) és egy medencét, a többit lebetonozná, ha rajta múlna. Nincs medence sem, és a beton sem játszik.

Végül mit szeretnének a gyerekeink, akik miatt kertes házba költöztünk, vállalva ezzel az ingázást és társait? Ők mindent szeretnének. Már kiskamaszok, szóval a homokozó és a hinta leszerelésre került (nagy bánatomra a kisház, mászófal, fára épített titkos kuckó kimaradt), vannak azonban új igények és ötletek:

• Trambulin, jó nagy: ez pipa.
• Egy kisebb focipálya, a Decathlon közepes kapuival, olyan 20×5 méterrel már kiegyeznének. Ez a pálya alkalmasint kaphatna röplabda-hálót is, és funkcionálhatna röplabda/tollaslabda pályaként is.
• Feltétlenül fontos lenne egy kosárpalánk.
• Egy pingpongasztal, lehetőleg télen a pincében is.
• Továbbá a kocsibeállóra felfesthetnénk egy lábtengó pályát is – ez mondjuk nem reménytelen.
• A mászófal, a fára épített titkos kuckó még mindig játszik, ha őket kérdezzük.
• Nem bánnának egy medencét, egy igazit.
• Meg persze egy-két lovat, és még egy pár kutyát.

Hogy válaszoljak a saját kérdésemre, pár hete néztünk egy jó házat itt a falu közepén, egy kb. 700-as telken, ami ugye se nem nagy, se nem kicsi – a miénk 400 nm. Simán befért volna előre és árnyékba a pingpongasztal, egy kosárpalánk és a trambulin, a bejáratnál le tudtunk volna keríteni egy kényelmes szeletet a kutyának (el a fűszerkertemből a tappancsokkal!), és hátul jutott volna hely egy foci/röpipályának is, amit a kutya ráadásul nem használ vécének, értitek, ugye? A virágaimra itt-ott azért találnék helyet, majd 10 év múlva a focipálya simán lehet díjnyertes biokertészet.

Hozzáteszem, hogy az én gyerekeim kerti gyerekek. Ahogy kisüt a nap, kint vannak, a mai napig játszanak is (nindzsák, lovagok, stb.). Télen is kimennek akár hosszú időre is. Tehát minden befektetés, ami kerti tevékenységeket szolgál, az maximálisan kifizetődne. Van persze alternatíva: tévézés és számítógépes játékok orrvérzésig, ez nálunk végeláthatatlan harci állapotokat idéz elő köztem és a gyerekek között. Nem szeretem a szépen csöndben a szobában üldögélő gyerekeket:)

Az a helyzet, hogy elképesztően nehéz gyerekes családoknak való kertképeket lőni. Én őszintén nem tudom, hogy családok mi a fenének költöznek kertes házba, ha a kertépítés egy családnak a virágágyást, a kanyargós kerti utakat, vagy maximum az ökogazdaság jegyében a magaságyásokat jelenti? Senki nem gondolhatja komolyan, hogy még egy cuki kislány számára is az lenne a legjobb szórakozás, hogy az anyukájával közösen lecsipegeti a leszáradt virágokat, vagy éppen este/reggel körbejár locsolni. Én elhiszem, hogy ezt sokkal menőbb mutogatni:

De könyörgöm, mutassatok már jó kerteket félredobott biciklivel, rollerrel, labdák és kardok tömegével, ahol egy normális iskolás gyerek élvezettel tud játszani!