Ha az otthonunkra gondolunk, ilyen szavak juthatnak eszünkbe:

• biztonság
• kényelem
• család
• melegség
• pihenés
• (házimunka…)

Az otthonosság kapcsán persze különböző lakástípusokra gondolhatunk: egyeseknek egy belvárosi polgári lakás, másoknak zöldövezeti modern társasház juthat eszünkbe. Nekünk biztosan egy csendes helyen lévő kertes ház az igazi.

Bár sokféle lakásban vagy házban jól érezhetjük magunkat, de szeretjük, ha az otthonunk mindenféle értelemben stabil pont az életünkben. Gyerekeim egyik kedvenc műsora a HGTV Álomház sorozata, ahol láss csodát, egy vacak régiből mesés újat csinálnak néhány jól irányzott mozdulattal:

Ezeket a hipp-hopp ilyen volt-ilyen lett csodákat persze bárki megirigyelheti, de azért mindig elhangzik az ijedt kérdés: a mi házunk ugye nem ilyen vacak? Mi ugye nem tudnánk csak úgy kézzel, vagy egy-két nőies rúgással szétkapni a beosztást? Mindig megnyugtatom őket, hogy más kontinens, más hagyományok, más igények, más megoldások. Hogy nem járunk rossz úton, abban rendszeresen megerősíti őket a messzi Minneapolisból ide látogató kedves rokonunk, aki mindig megjegyzi a házunkban: hát ilyen komoly háza arrafelé szinte senkinek nincsen! Komoly háza: értsd téglából készült háza. Ami stabilan áll, ahol nem süllyed az emelet, nem korhad az aljzat. Ahol a falaknak tömegük van, ami állja a téli hideg vagy éppen a nyári meleg próbáját.

Az biztos, hogy ha nekem le kellene írni az igazi Otthont, akkor az egy csendes, zöld környezetben lévő téglaház, világos és tágas belső terekkel, okos beosztással.

Bár szeretem a házunkat, a család többi tagja pedig nagyon-nagyon szereti, de azért minden héten végigpörgetem a környék lakáshirdetéseit, mert ki tudja?

Ez az egyik legjobb ajánlat, amit találtam! A kert mesés, a ház egyszintes, elég jó a beosztása is:

Az ára is remek, ami persze nem véletlen. Hiszen ez egy könnyűszerkezetes ház, ami itthon bizony nem hívószó az ingatlanpiacon. Mi itthon szeretjük a hagyományosat. Amit az unokáink is látni fognak. A jó minőségű, téglából épült házat.

Mondhatjuk persze, hogy akkor Amerikától Finnországig miért nem a tégla, hanem sokkal inkább a fa, vagy egyéb szerelt falú házak terjedtek el? Biztos mert a fa helyben volt, mert régebben egy fa házat felhúzott a közösség egy nyár alatt, mert ehhez volt/van szakértelem, stb.

És mi a helyzet a mai építészeti “csúcstermékekkel”? Ezek sem igazán téglából épülnek!

Legtöbbször két érv hangzik el, ha valaki mégis könnyűszerkezetes ház építését fontolgatja:

• gyors építés
• jó energetikai tulajdonságok

Nem vagyok építész, tehát csak a saját tapasztalataimat tudom leírni. Két baráti család építkezett a 90-es években. Az egyikük könnyűszerkezetes házat választott, a másik a téglára szavazott. Ugyan úgy, egy nyár alatt lett készen a ház, tehát márciusban történt az első kapavágás, és augusztusban, iskolakezdésre beköltöztek. Vagyis ha készen vannak a tervek, megvannak az engedélyek, a mesterek felgyűrt ingujjal várják, hogy eldördüljön a startpisztoly, akkor a két építési mód között nincsen különbség időben. Amíg az egyiket legyártják egy üzemben, addig a másiknál helyben felhúzzák a falakat. És a falak felhúzása a legkevesebb, ami az építkezésnél időt és jó idegeket igényel!

Volt osztálytársam viszont építész lett, aki egy sörözői világmegváltó (vagy éppen otthontervezős?) beszélgetés kapcsán azzal hűtötte le a házat-gyorsan-könnyen párt lelkesedését – miközben nem voltak illúziói a fizikai háttér-ismereteink kapcsán, hiszen osztálytársak voltunk – hogy az energiahatékonyság kapcsán (ahol a készházakat szokás jobbnak kihozni), hogy minimum két dologról beszélünk! Mennyire jól szigetel a ház, illetve mennyire jól tartja a hőt? Az utóbbihoz tömeg kell, amit a tégla, beton vagy éppen a vályog tud biztosítani, a könnyűszerkezet a nevéből eredően kevéssé.

 

 

Mi szól még a tégla mellett?

• Szeretem, ha a ház stabil. Kívülről a bevehetetlen vár látszatát kelti. (Emiatt egyébként utálom az utólagos külső szigetelést, amitől kong a ház fala, ráadásul beeszi magát simán egy darázscsalád is.) A most menő téglák már egyrészt nagyon jól szigetelnek (létezik 44 centis falazóelem, vagy ennek akár “okostéglásított” változata, amibe szigetelést tettek), így a szuper energiahatékonyság mellett a házunk fala ha nem is sziklaszilárd, de téglaszilárd marad!

• Nevezzetek fóbiásnak, de engem megnyugtat, ha a házunk nem egykönnyen kap lángra! Elhiszem én, hogy vannak tűzgátló anyagok, de legjobban mégis az nyugtat meg, ha alapból nem éghető a házunk szerkezete!
• Panelben nőttem fel. Egy kép felrakása, egy polc áthelyezése kisebb hadműveletnek minősült, mert betonba fúrni nem kispályás kézgyakorlat! A másik véglet sem egyszerű, hiszen a könnyűszerkezetes falakra sem lehet csak úgy polcokat fúrni, és a hidegburkolatot is időnként újra kell rakni a faházunkban Velencén!

Ez azt jelentené, hogy egy építőanyag van, a tégla? Semmiképpen. Vannak helyzetek, amikor az előregyártott, könnyűszerkezet falazás előnyös lehet:

• ha kevés a hely, hiszen ezek a több rétegből összerakott falak lényegesen karcsúbbak, és bár mi lakberendezésnél hajlamosak vagyunk nem számolni a falvastagsággal, egy teljes családi háznál akár egy plusz szobát is eredményezhet a takarékos falméret!
• ha hozzáépítünk, melléképületet építünk – mondjuk egy gyors garázsprojektnél szívesen részesítenék előnyben egy alternatív építési megoldást, hiszen akár izgalmas is lehet a fehérre vakolt ház mellett egy fa garázs!

 

Hagyományos korszerűen – nekem ez lenne a mottóm, ha egyszer építkeznénk!