A minap a Facebookon heves vita bontakozott ki arról, hogy kell-e, érdemes-e, szabad-e ablakot cserélni egy panellakásban?

A vita tárgya egy régi típusú panel, tehát nem a pók-utcai vagy káposztásmegyeri utolsó fecskékről van szó, ahol egyébként kiváló fa ablakokat építettek be (volt ilyenhez szerencsém a Gyógyszergyár utcai minilakótelepen, ami talán 1989-ben épült).

A vitázó felek a következő érvekkel éltek:

• Ki az az őrült, aki eredeti fa ablakot műanyagra cserél? Cserélj benne üveget!
• Az a jó, hogy ezek a régi ablakok nem zárnak teljesen, tehát folyamatosan szellőzik a lakás!
• Tiszta penész lesz a lakásod, ha műanyagra cseréled, ha cserélsz, cseréld hőszigetelt fára!

(Mondjuk már a kiinduló problémát sem értettem. Mi a kérdés? Van egy szépen felújított lakás. Van benne 3 ablak, amiket olyan 250 ezerért ki lehet cserélni.  Egy lakás minőségének, sőt otthonosságának is meghatározó része a műszaki állapot. Főleg, ha eladunk.)

Szóval a társasházi nyílászáró esetén szögezzünk le néhány alapvetést!

1. Egységes homlokzat alapelve
2. Költséghatékonyság elve
3. Energiatakarékosság elve

Aztán nézzünk meg néhány közkeletű dilemmát:

• Fa vagy műanyag?
• Mitől penészes a lakás?

Társasházi kontra egyéni érdek

Egy társasházban a külső nyílászárók cseréjét a legszigorúbban kellene szabályoznia a lakóközösségnek, különben a ház külső képe végletesen leromlik, és ez nagymértékben csökkenti a lakások értékét. Tehát ha nincs szépérzékünk és a jó hazai átlaghoz hasonlóan totál igénytelenek vagyunk a házunk, mint épület értékeivel szemben, akkor legalább a pénztárcánk miatt legyünk szigorúak. Még egy panel esetében is, mert ott is szörnyen hervasztóak a mindenhol kilógó légkondik és a szedett-vedett formájú, anyagú, osztású, színű ablakok látványa. Tehát aki felújít, az tartsa a színt (ez panelben 90%-ban fehér) és az osztást, akkor is, ha az új vasalatok miatt pl. a hármas osztás helyett már logikusabb lenne a középen nyíló, és egy oldalon bukó-nyíló.

vagy inkább:

Ha fehérek a ház ablakai, akkor nekünk is ahhoz kell alkalmazkodni. Tehát ha jelentős többletkiadással minőségi fa nyílászárót választunk, akkor azt a külső oldalon a társasházi ablakok színére kell festetnünk. Sőt, megsúgom, hogy a belső oldalon is lehetnek problémáink a fa színnel, mert annak illenie kell a fa bútorokhoz. Fehér ablak fehér fallal – evvel nem lehet tévedni. Szóval várom azon panellakók jelentkezését, akik beruháznak új ablakokra, háromszoros áron fa nyílászárókat vesznek (nincs jó diszkont fa ablak, a jó minőség=drága), aztán az egészet fehérre festetik…

Érdemes-e régi ablakot “felújítani”?

Oké, én a nyílászárók esetében végletes álláspontot képviselek, mert szerintem műemlék épületeket leszámítva érdemes búcsút inteni az eredetinek, ha az nem tudja az előírt hőszigetelési értéket. Ha a nyitása, stb. nem korszerű. Pont. Régi, értékes házba menjen az eredeti mintájára készült fa ablak. De új. Jó vasalatokkal, legjobb minőségben. Aki építészeti értéket képviselő házban választ magának otthont, a felelősséget is vállalnia kell a ház értékének megőrzéséért.

A régi panelházakban az “eredeti fa” ablakok a létező legócskábbak. Ócska minden: a faanyag, a tok, a szárny, a vasalatok, az üveg. Két deka az egész, megvetemedve, lebeg a függöny, ha kint fúj a cél (ez lenne néhány kommentelő szerint a megtartandó tulajdonság, készen vagyok, tényleg). Rosszabb esetben a nyitása is szerencsétlen, mert mondjuk csak nyílik, nem bukik, vagy fordítva, sőt én laktam már kiforduló ablakos lakásban is, az volt az igazi rémség, egy szúnyoghálót nem lehet feltenni. Cseréltük is rögtön. Tehát ezt az ablakot barkácsolni, sőt botrányok botránya baromi nehéz és drága hőszigetelt üvegeket rakatni bele igazi pénzszórás – normális ablakos cég nem is vállal ilyet. Igen, vannak olyan izék, amit körberagasztanak az ablakok körül, meg lehet szivacsot rakni a párkányra. Ezek vészmegoldások, arra jók, hogy kevésbé fújjon be a szél. De az ablakok ettől még ócskák.

Ha átalányt fizetek a fűtésre, mit érdekel engem, hogy mennyire energiatakarékos az az ablak?

Most ne is beszéljünk arról az esetről, amikor valaki egyedi mérés mellett a szomszédokkal fűtteti a lakását. Beszéljünk csak arról, hogy milyen egy huzatos lakásban élni? Ahol nem tudom az ablakhoz tenni az asztalt, a kanapét, mert kellemetlenül hideg van, “húz”. A jó nyílászáró mellett pont olyan kellemes ülni a leghidegebb, szeles téli estén is, mint a (szigetelt) fal mellett. Egy korszerű lakásban  egyenletes a hőmérséklet.

Működés

Amellett, hogy a mai, korszerű ablakok (ide értve az erkélyekhez csatlakozó ajtókat is), egészen más anyagokból készülnek (minőségi fák, vastag üvegek, sok cellás műanyag szerkezetek), a legnagyobb előrelépés talán mégis az, amit a vasalatok, illetve az ablakra épülő egyéb okosságok tudnak. Tehát az ajtó nyílik, bukik, tolható, a tokkal beépítik a redőnyt, a szúnyoghálót, vagyis egy új ablak nem csak jobb komfortot ad, mérsékli a számlákat, hanem jól is működik. Ez szerintem nagy előny.

Fa vagy műanyag?

Nem mindenki lakik panellakásban. Hanem mondjuk egy saját házban kell ablakot cserélnie. Nem kell alkalmazkodni senkihez. Mit válasszon? Hagyjuk az álszent, esztéta hozzáállás, elsőnek a pénztárcába fogunk belenézni. Hány ablakról van szó és mennyi a pénzünk? Szóval van az a ház, ahol ez nem kérdés. Fa ablak kell.

Ha ilyet veszünk, örököltünk, felújítunk, akkor össze kell szedni a pénzt fa ablakra. Kiböjtölni. Kigazdálkodni a berendezés árából. De könyörgöm, ne tegyünk be olcsó műanyagot, sajnos látok ilyet naponta. Sírni tudnék.

Aztán ott a “közepes” ház. 50 évnél fiatalabb, nincs különösebb stílusa, nem is a “mediterrán” divathullámban épült (az is megkívánja a fa ablakot). Olyan semmilyen. Mint a kádárkocka, vagy mint a 80-as években épült házak nagyobb része. Mint a miénk. Amin van 13 ablak, ebből 7 nagy, három közepes, három kicsi és három erkélyajtó. Az olcsó ablakos adott valahol egymillió körül ajánlatot. Biztosan nem tudtuk volna ennek sokszorosát vállalni, a meglévő ablakok pedig rémesek voltak. Tehát tettünk az utcafrontra kicsit mutatósabb osztott ablakokat, de egyébként mindenből a legegyszerűbb került, ami a ház stílusához teljesen rendben is van.

Rontja vagy javítja a komfortérzetünket az új nyílászáró?

A korszerű ház teljesen zárt. Magától nem “szellőzik”. Sem a falakon, sem a nyílászárókon keresztül, aki nekem nem hisz, nézze meg egy passzívház leírását. Előfordul, hogy nem akarunk olyat, mert mondjuk tavasztól őszig a nagy kánikulát leszámítva szeretünk nyitott ablaknál élni, mert kedveljük, ha van a házban hűvös kamra, meleg kandalló, vagy éppen normális, külső kivezetésű szagelszívó. De akkor sem az a normális, hogy csukott ablakkal kell szellőztetni a házat. Tehát a korszerű fa ablak sem “enged be egy kis levegőt”. Azaz ebben a tekintetben nem lehet különbséget tenni fa vagy műanyag nyílászáró között. A különbség esztétikai.

A ház szellőzése történhet a hagyományos módon, azaz szellőztetünk. Alaposan reggel és este. Vagy van hővisszanyerő szellőztetés, akkor viszont az szellőztet, mi max. akkor nyitunk ablakot, ha madárcsicsergést szeretnénk hallgatni.

A jó hőérzethez szükséges, hogy nem fűtünk őrületes módon, hogy télen sortban-pólóban lehessen ücsörögni. Odafigyelünk a teregetésre. Mert ha négyen élünk egy nem szigetelt falú és födémű házban, új nyílászárókkal, 25 fokra fűtünk, főzünk, teregetünk, ne csodálkozzunk, hogy a párás meleg lesz és a pára le fog csapódni, aztán minden csupa penész lesz. Nem az ablakok, hanem a falak miatt. Mert ha az ablak jobban szigetel, mint a fal, akkor a hideg felületen le fog csapódni a pára, és ennek a vége penész lesz.

Mikor beköltöztünk a házba, friss volt a vakolat mindenhol, a fenti szintet fűteni kellett, hogy száradjanak a falak. Nem volt új szigetelés sehol, se a falakon, se a födémen, tehát felettünk a szigeteletlen padlás. Pár hét múlva megjelent a felső szint falai és plafonja vonalán a penész, a legdurvább az volt, mikor rájöttünk, hogy minden bútor mögött is, ami hozzáért külső falhoz. Lemosás, kis nyugalom, penész vissza.

A másik penészedő hely a lenti fürdő volt. Pedig mi szellőztettünk, mint az őrültek minden zuhanyzás után. Egyre romlott a helyzet.

Aztán vettünk egy nagy levegőt, és a födémre beszereztünk kőzetgyapot szigetelést (15 centi), amit egy hétvége alatt lefektettünk a padláson – ebből is látszik drága apósom milyen remek munkát végzett bő 20 éve: a sosem használt padlás tökéletes állapotban volt, se beázás, se madártetemek, csak néhány év pora.. Szóval a szigetelés azonnal megtette hatását, a penész a felső szinten a plafon és a falak találkozásánál sosem jött vissza. 2013-ban szigeteltük a falakat, és ez után már a bútorok mögötti penészedés is eltűnt. Már csak az alsó fürdő rejtélyét kellett megoldani! Jött a kedves villanyszerelőnk, ránk nézett: (ti kis buták), télen a legrosszabb megoldás a párára rányitni az ablakot, mert az le fog csapódni az ablak környékén, és minden csupa penész lesz. A megoldás az elszívó. És tényleg, 3 éve van meg, a férjem akkor hófehérre festette a fürdőt, ami azóta is hófehér, penésznek se híre, se hamva.

A penészedésben állítólag még nagy problémát jelentettek a régen szigetelt falak, amikre tettek 4-5 centi szigetelést. Vagy annyit sem. Azok nem értek semmit, a fal ettől még lehűlt, tehát remek alapot adott a penészedésnek. Ma 12-15 centi alatt nem szigetelnek, ennél a vastagságnál – saját tapasztalat – még a mínusz 22 fokos januári éjszakán sem volt hideg az északi falunk sem (annál van az ágyunk).

• Szóval a csukva szellőző ablakok hatalmas energiazabálók, és a hőérzetünk is rettentő lesz a közelükben télen. És nyáron is, ha sem az árnyékolt! üveg, sem a tok nem tartja kint a meleget.
• A penészedés nem csak az ablak, hanem a rosszul szigetelt külső szerkezetek (falak és födém!) miatt alakul ki. Avval, hogy ócska ablakokat hagyunk meg, a problémát csak látszólag oldjuk meg. Ráadásul panelprogramos házban a falakat megcsinálják, tehát az pipa.
• A fa és a műanyag ablak esetén alapfeltétel, hogy tökéletesen zárnak. Nekünk sosem volt beépített szellőző, nem volt rá semmi szükség. (És párás sem volt soha az új ablak belülről!)

Nem csak szép lakást, jó lakást is kívánok mindenkinek:)