Azóta töröm a fejemet a nappalinkon, mióta beköltöztünk, és ennek immár bő 8 éve. Mert a nappali a lakás középpontja nálunk. Ehhez képest a kanapét és a foteleket már az előző lakásban is utáltam, azóta pedig borzasztó dolgokon mentek keresztül. Az IVAR szekrénysor a másik meghatározó berendezési tárgy, bár lennének ötleteim lényegesen szebb és mindenképpen üvegajtós könyvespolcra, de az még sokáig fog váratni magára. Szóval hozott anyagból dolgozunk, és sajnos a vágyak és a valóság elég messze vannak egymástól.
Tehát a nappalit a meglévő cuccokból rendeztük be, a fókuszban a szellősség volt (ennyi bútorral zsúfoltságot mondjuk művészet lett volna összehozni) és a praktikum (a költözéskor volt egy másfél éves gyerek+egy születendő).
A berendezés elkeserítő, az adottságok viszont kifejezetten jók: négyzetméterben nincs hiány, ez egy jó elosztású, takarékos, ám okos ház. A földszint szinte egy tér 55 négyzetméteren, csak a kamrán és a fürdőn van ajtó. Klasszikusan nem amerikai konyhás a nappali – szerencsére – de a kanapén ülve kilátunk az étkezőn keresztül a teraszra és a kertbe.
Most volt egy pár napom itthon, üldögéltem a nappaliban, és néztem, mit tehetnénk azért, hogy jobb legyen? Mert sehogy nem akar stimmelni. Mi a használatból indulunk ki, lássuk a paramétereket!
A kanapéválasztás kínjairól már írtam a múltkor, azóta a voltunk az IKEA-ban, végigüldögéltük a kanapékat, és az Ektorp sarok győzött. Valójában ez az egyetlen, ami jól befér ide. A kanapé két fotellel nagyon rossz, a két kanapé L alakban nem fér be, a párhuzamos elrendezés sem igazán működik. Szóval a sarok lenne a nyerő. Sokáig ebben gondolkoztam: sarokkanapé és az ablaknál még egy fotel. De valahogy nem stimmelt. A kanapétól nagyon messze van a tévé, és nem látjuk (nem vehetünk mindig nagyobb tévét, ahogy öregszünk!). Plusz egész délután belesüt a nap, ami nem szerencsés, én utálom a lesötétített szobát napközben.
A héten szolgáltatót váltottunk (internet, stb.), és jó magyar szokás szerint az új szolgáltatónak új és más vezetékekre volt szüksége, ezek jelenleg kívül futnak a tévéig, bár szerencsére nem látszanak. Viszont ha úgyis be kell húzni őket, akkor akár a tévé helyét is újra lehet gondolni. Például kerülhetne máshová is, ahonnan jól látjuk, ahová nem süt szembe a nap! Meg is találtam az ideális helyet, ráadásul így kialakulna egy kellemes társalgó sarok, az elrendezés a fókusz szempontjából pipa, minden elfér. Persze csak a sarokkanapé szűken lenne elég, szóval olyan elrendezés kell, hogy még jöhessenek hozzá legalább könnyű fotelek. Mint az Agen, ami most is a szobában van, és mindjárt jön a párja, mert nyáron teraszbútorként fog szolgálni. Tehát két nagy fotellel túl tömény lenne a tér, viszont evvel a két fonottal még bőven szellős marad.
Mivel a férjem pl. ki nem állhatja ezeket a foteleket, még az sem elképzelhetetlen, hogy nem fotelt teszünk be, hanem egy ülőkét, és mondjuk én csinálom meg(!) a Manohuis workshopján?
Régóta töröm a fejem azon is, hogy a sok Ivar polcot hogy rendezzük úgy, hogy beférjen, ráadásul esztétikus legyen – a lehetőségeken belül. És bár kedvelem a könyvtár jellegű nappalikat, azért 6 egyforma (ronda) polc kicsit sok lenne. Mindenképpen meg fogjuk törni: alacsony elemekkel kombináljuk vagy egy komódot teszünk középre.
Így az alacsony elemeken lenne végre hely a képeinknek, a férjem régi rádiójának. Sőt, valójában ezzel az elrendezéssel 5 dekorálható falszakasz alakulna ki a szobában: a könyvespolcok felett, a tévé felett, a komódnál, a jövőbeli zongoránál és a két ablak között. Vannak ötleteim!
Például van a két Leonardo Da Vinci vázlat, a londoni National Galleryből. Ezek nagy múzeumi poszterek (50×70 és 60×80). De vannak még jó festmények nagyapámtól, tervezzük feldolgozni a ház eredeti terveit, amit apósom rajzolt meg gyönyörűen, számos fotónk is alkalmas lenne arra, hogy kitegyük. Jelszó: legyen a dekoráció (viszonylag) egyedi!
Az új tervekben az a legjobb, hogy a kanapét és a függönyöket leszámítva minden megvan a házban! Például a tévészekrény, ami egy igazi rémség, de át fogjuk alakítani, mert az új helyre pontosan beillik. Ez az IKEA Ivar tévéállványa, már nem lehet kapni.
Sajnos még az IKEA Hack oldalakon sem találtam hozzá átalakítási ötletet, ami amúgy nem bonyolult: a fenti két nyitott rész rendben van, alulra fogunk betenni két fiókot, ahol a kósza DVD-k és egyéb kellékek eltüntethetőek.
A tévé eredeti helye, ahogy a fenti képeken is látszik meglehetősen korlátozott: egész pontosan 133 centi a szélessége, egyik oldalán folyosó, a másikon a kéménypillér kiugrója van. A kanapéról nézve ez a szoba középpontja. A hely adja magát, hogy egy jó komódot tegyünk ide, fölé képeket (mint most, csak nem pont ezeket), de 120-130 centi széles komódot max. a Vaterán halászhatnék, viszont mi nem halászunk a Vaterán, ehhez se időnk, se kedvünk. Lomisokhoz sem járunk, az egyetlen szombat délelőttünket nem töltjük ilyesmivel. Van viszont jópár IKEA Rast komód a hálóban, darabja 60 centi széles, remek összeépítéseket lehet belőle készíteni! Nekem az tetszik igazán, ahol eltüntetik a dupla oldalfalat középről, új tetőt kap a komód. Az igénytelen eredeti lábazatot jó lenne talán cserélni, de csakis valami egyszerű megoldás jöhet szóba. A legszebb persze Kicsiház Kata átalakítása, de a mi nappalinkba egy ennél szögletesebb bútor illene, a sima díszléceken azért még elgondolkodom.
Szintén nem árt a bútornak, ha a felületkezeléssel viszünk bele ötletet. Nekem például egy saját színéből sötétebb csík tetszene.
A szoba színpalettája fix: a mediterrán csempékhez törtfehéret és feketét engedünk, illetve esetleg egy-két kilim párnát:
Az Ivar elemék még eredeti színűek. Ha nagyon sok lenne az időnk és az energiánk, akkor a teljes könyvespolcot a fal színére festenénk, azaz törtfehér-világos bézsre. A könyvespolc egyébként más beavatkozáson is át fog esni: az oldalelemeket és a hátfalat rétegelt lemezzel fogjuk megerősíteni, így végre nem fognak a könyvek minden irányba kipotyogni.
A Rast komódok sötétbarnák, azt mindenképpen festjük. Most úgy gondolom, hogy itt Annie Sloant fogunk használni, kicsit visszacsiszolva az éleken, mégpedig az Ochre és Old White keverékét Graphite-tal.
A tévészekrény lehet majd ilyen színű (világos test, sötét fedlap, fekete fogantyúk), vagy amíg a könyvespolc fenyő marad, akkor addig az is maradhat fenyő.
Tehát egy kanapé (új 250 ezer, használtan kb. 100 ezret lehet spórolni, új huzattal) és új függönyök (22 ezer) kellene még festés után. (A függöny azért a festéssel egy időben, mert a reluxákat már nem rakjuk vissza, nyáron és este pedig kell az ablakra árnyékoló.) A legrizikósabb kérdés az idő a meglévő bútorok átalakításához. De most úgy érzem jó nyomon járunk:)
Ezzel együtt, nagyon is elképzelhetőnek tartom, hogy beiratkozom a Tértanoda Nappali kompromisszumok nélkül kurzusára, hogy ne legyen havonta újabb terv, csak egy legjobb!