Nálunk szerencsésebb országokban ha felépül egy ház, az akár évszázadokon keresztül is a helyén marad. Természetesen az egymást követő generációk átalakítanak, felújítanak, modernizálnak, de szörnyen büszkék arra a részre, amely az eredeti.

A bővítésnek tehát kultúrája van: létezik és számít az építészeti hatóság, van mondjuk progresszív helyi szabályozás, meg van annak tradíciója, hogy bár az én házam az én váram, de mivel az én váram a te várad mellett van (meg viszont), ezért nem azt teszem, ami nekem a legkényelmesebb, sőt a legolcsóbb… Ám ha szükségem lenne még egy-két helyiségre, nem költözöm, nem beépítem a padlást, hanem jöjjön egy kis bővítés!

A bővítést többféleképpen lehet megközelíteni. Az lehet teljesen belesimuló a régibe, vagy ellenkezőleg, teljesen elütő is.  Az, hogy a bővítést sikerül-e teljesen közös nevezőre hozni az eredeti épülettel, természetesen függ a régi állapotától, stílusától, de a megrendelő ízlésétől is. Azt azért elmondhatjuk, hogy még azokban az esetekben is, amikor az egységet hangsúlyozzuk, jobb, ha látszik: a házunk egyik fele nem régi villa, hanem mai bővítés. Hiszen más anyagokat, más építési technikákat használunk mostanában, mint akár évtizedekkel, vagy pár száz évvel ezelőtt. (A hazai módi: a régi épületet is dryvittal beszigeteljük, és levakoljuk. Aztán csak nézünk furcsán: ez most akkor régi vagy új?)

Persze az extravagáns megoldások máshol is abban az esetben készülnek, ha a tulajdonosnak jelentősebb forrásai voltak egy kiváló építész bevonására!

Az esetek zömében nem a háztartási helyiség, a plusz dolgozó, vagy a kazán kerül a bővítésbe, hanem azért bővítenek, mert az eredeti épületbe például nem tudtak betenni egy megfelelő konyhát vagy nyitott családi teret. És természetesen a mai igények eltérőek: legyen nagyon világos, egyterű, kertkapcsolatos. Ezek a tulajdonságok pedig jobban behozhatóak, ha akár szemtelenül eltérő, és nagyon is mai szerkezeteket használunk. De mondhatni: ez dupla öröm, hiszen így lesz egy romantikus régi és igazán modern otthonunk:

A bővítés célja legtöbbször a konyha-étkező-családi szoba elhelyezése:

Ezzel szemben a magyar átok a “bővített ház”.  Ahol jött a tulajdonos, nyáron pár sör mellett atlétában felgyűrték a nemlétező ingujjat, és szomszéddal hozzádobtak a házhoz még egy szobát (házasodik a lány, hozzánk költözik a mama). Persze nem stimmelnek a tetők, de nem azért, mert új rész, új dizájn, hanem mert ilyet tudunk összehozni. Piros cserép a régin, bordó betoncserép az újon, nem fizetünk építészt, max. kicsit fura a tető alakja. Azt hisszük, az épületnek csak falai vannak, meg négyzetméterei, nagyon csodálkozunk, hogy alapra is szükség lett volna. A beépítéssel eltüntettük egy pár helyiség ablakait? Sajátosan használhatatlan lett az alaprajz? Nem gond Józsi, ügyes voltál, milyen klassz, nagy lett a házatok!

Sajnos a maiak sem mindig jobbak: látunk 40 négyzetméteresre tervezett konyhát 120 négyzetméteren, aztán milliókért shabby chic stílusban felújítandó házban konyhát ablak nélkül. De nálunk házat, lakást mindenki tud tervezni, érdemes böngészni egy kicsit az ingatlanhirdetésekben.

Ha bővített házakat látunk lakáskeresésnél, vakarjuk a fejünket, bontáson gondolkozunk. Szerencse, ha a rémes és szakszerűtlen toldozgatások nem tették tönkre végleg az eredetileg még használható alaprajzot.

Persze itthon is van remek példa, jó lenne ebből minél többet látni!

Taskovics Andrea és Tóth Róbert Ádám építészek bővített és felújított háza, Vácon:

Egy rendkívül szellemes megoldás: van egy kis kockaházad? Bővítsd ki egy másikkal! Építész Szőcs László Zsombor:

 

A bővítés szerintem az otthonteremtés evidens eszköze lehet. A kulcs az új házhoz pedig nem más, mint egy jó építész! Akit már a vásárláskor bevonunk, nehogy drágább legyen a leves, mint a hús. Ha pedig kevés a pénzünk, nem az ő díján akarunk spórolni. Hiszen a házunk a legnagyobb vagyonunk.

Források:

• Építészfórum
• Home Adore
• Freshome
• Pinterest