Kezdjük azzal, hogy szerintem jól lakunk, ha így vasárnap reggel arra ébredünk, hogy kicsi lábak közelednek a gyerekszoba felől, hívatlan vendégek fúrják be magukat közénk a hitvesi ágyba, néhány plüss ló és autó társaságában (mondjuk mindezt azért inkább 7, egy álomvilágban pedig 8 óra után!). Vagy éppen arra az idilli hangra ébredünk, hogy a 9 éves meséli Eric Kastner Emberkéjét az emeletes ágy tetejéről 7 éves húgának. Kint borús, hideg őszi reggel, de nagyon jó itthon. És nem a dizájn teszi:)
A mai álomotthonunk tökéletesen megfelel a fentieknek, miközben a legkényesebb ízlésű lakberendező is megirigyelhetné kívül-belül. Mégis azt gondolom, talán nem a gyönyörű ház, a mesés környék miatt nézzük örömmel ezeket a képeket, hanem azért mert átüt rajtuk a benne élők életkedve és harmóniája.
Adott két fiatal, egy holland fiú + egy spanyol lány, akik egy londoni buliban találkoznak: szerelem első látásra. A harmadik randin leírják egy papírra, hogy hány gyerekük lesz. Mikor kibontják a papírokat, már egészen biztosak abban, hogy a másik az igazi: mindkét cetlin 6 gyermek szerepel. Most tartanak az ötödiknél.
Az álmokat szerencsére tettek követték: ahogy összeházasodtak, a menő nyugat-londoni lakás helyett családos környéken keresnek gyereknevelésre alkalmas otthont. Bár feltehetően nem kis keretből gazdálkodnak, még a kényelmes bankszámla sem enged messzire nyújtózkodni, ha London a célterület, ráadásul annak is az egyik legcsodásabb zöldövezeti, ám még mindig központi része, Hampstead.
Egy ilyen környéken ha méretre is szükségünk van hatgyerekes terveinkhez, akkor csak teljesen felújítandó házat lehet keresni. A család egy kisebb házzal kezdett, amit romjaiból építettek újra, de mire végeztek, ki is nőtték. Ezért elhatározták, hogy megveszik a legnagyobb házat, ami belefér a költségvetésbe, aztán apránként azt is megcsinálják.
De ebben a lakásban azért jól látszik, hogy nem a tökéletes dizájn, az irigylésre méltó tér és bútorok adják a hely varázsát!
A legtöbb lakásbemutatóból hiányoznak a gyerekszobák. Itt látszik, hogy erre fektették a legnagyobb hangsúlyt:
Mit tegyünk, ha nekünk nem egy mesés pasaréti villában osztottak 200 négyzetméteres lakást tökéletes családi otthon gyanánt? Alakítsunk ki családi tereket, amikben örömmel vagyunk együtt: nagy ebédlőasztal, vidám tapétával feldobott játszósarok, saját régi gyerekbútoraink, és sok-sok vidámság!
A poszt forrás a csodás Design Mom blog, Living with kids rovata.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: