Ahol jó háziasszonynak lenni!

A héten ketten vagyunk itthon a férjemmel, mert a gyerekek a nagyszülőknél nyaralnak(?). Ilyenkor a háztartási nagyüzem teljesen leegyszerűsödik: ma vettünk először valami ennivalót, a lakás még viseli a hétvégi rendrakás nyomait. És nem kell minden nap mosni, hiszen a gyerekek (főleg a drága fiacskám) nem öltözik át naponta minimum háromszor, tetőtől talpig. Ebből egyszer-kétszer én szólok, hogy velem ilyen koszosan ugyan sehová nem jön, vagy ő érzi úgy, hogy a reggel nehezen kiválasztott szerkó mégsem illik teljesen az egyéniségéhez és a mai hangulatához, stb.

Annyira lelassultunk, hogy reggel munkába indulva azt láttam, hogy a ruhák vagy vizesen a szárítón, vagy koszosan a szennyesben, mindenesetre a szekrény totál üres. Mérhetetlen vágyam támadt egy szárítógépre (a hajszárító nem az igazi), de hová tenném? Ebben a házban nincs hely háztartási helyiségre. A pincében mondjuk kb. minden elférne, de a mosott ruhával lépcsőzés nekem csakis József Attila mamáját juttatja eszembe, és nem kívánok a nyomdokaiba lépni:)

Hová tesz az ember egy szárítógépet, és még inkább: milyen álmaink háztartási helyisége?

Szögezzük le, hogy modern eszközök ide vagy oda, már 2 gyerekkel is, az egyik legidőigényesebb háztartási munka a mosás-szárítás-hajtogatás / vasalás – helyrerakás véget nem érő sorozata. Háztartási helyiség nélkül, a lakásban folyton valahol ruha szárad, nincs kedvünk vasalni, mert nemcsak hozzá kell készülni, hanem el is kell utána pakolni.(Nálatok is úgy van, hogy a vasalódeszka pillanatok alatt több rétegben tele lesz vasalandó ruhahegyekkel, játékokkal, könyvekkel, szennyes ruhákkal? Nálunk ez a helyzet.) És akkor ott van még rengeteg háztartási eszköz, ami szabadon ténfereg a lakásban, aztán vendégség előtt bedobáljuk őket valami szekrény mélyére, kamrába, stb.

De ha olyan szerencsések vagyunk, hogy jut nekünk egy: milyen a jó háztartási helyiség?

Életemben egyszer láttam ilyen helyiséget, az amerikai rokonok alagsorában. Akkora volt, mint egy kényelmes szoba, bár az elhelyezkedése nem volt ideális, ablak nélkül én nem szívesen dolgoztam volna ott. Ők sem tették, a munkát bejárónő végezte, a férj ingeit pedig mosodába vitték…

Aki nem olyan szerencsés, hogy ki tudna szorítani egy külön háztartási helyiséget, az mit tegyen? Először is, hosszútávra lehetőleg tervezze be a szárító helyét is. Hacsak nincs egy tuti helye, ahol úgy tud szárítani, hogy a ruha láthatatlanul, gyorsan és illatosra szárad. Akkor a szárító teljesen felesleges.

1. Tehetjük a mosás-szárítás eszközeit a fürdőbe, vagy a konyhába. Ez utóbbit amerikai konyhás megoldás esetében nem javasolnám.

A két gépet tehetjük egymás mellé és fölé egy szép pultot. Ennek az is az előnye, hogy a pulton tudunk hajtogatni, illetve a gépek fölé tehetünk polcokat és egyéb tárolást.

Anikóék lakása, San Francisco

Akkor sincs vége a világnak, ha csak 60 centi széles helyünk van, mert tehetjük egymásra is a gépeket (alul a mosógép). Konyhában, hacsak nem takarjuk ajtóval, inkább ne tegyük egymás fölé a gépeket! És általában: a mosó- és szárítógép semmiképpen nem lesz dísze a háztartásin kívül semmilyen helyiségnek!

Ezt a megoldást tudjuk akkor is alkalmazni, ha pl. keskeny kamrát alakítunk háztartási helyiséggé – mondjuk egy kisebb háztartásban, ahol nem szenvedélyes szakácsok a tulajdonosok, ez igazán jó megoldás lehet! Sőt, a mosás és a háztartási kellékek akár egy szekrénybe is beférnek!

De a megfelelő helyiség megtalálásához legyünk találékonyak! Hátha épp a nem használt verandán, vagy az előszoba eldugott sarkában találjuk meg az ideális helyet?

Nálunk úgy terveztük a fenti fürdőt, hogy a hosszú pult helyére (ami régen kiváló volt a gyerekek fürdetésére), most be tudnánk tenni egy szárítót a mosógép fölé. Egyszer majd annak is eljön az ideje, de addig is olvassatok el egy remek hazai posztot a témában!

Gondoltatok már arra, hogy a házimunka milyen jó kikapcsolódás  lehet egy hosszú munkanap után?:)

Tovább a blogra »