Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem csak úgy séta közben még menő környéken is ritkán láthatunk igazán szép házakat.

Milyen a felhozatal? Általában unalmas. Szedett-vedett. Fusizott. Leharcolt. Aztán vannak azok, amik megfelelő anyagi keret beáldozásával klasszak lehetnének. Meg amik tulajdonképpen nem is rosszak, mert jó helyen vannak, van bennük fantázia, de a széptől bizony messze állnak.

Aztán vannak olyan települések, kerületek, ahol akár jobb utcákat is találunk, és sírhatunk, mert félő, hogy az 1920-as, 30-as években épült, egységesen szép házakat szakszerűtlenül újítják fel, vagy horrible dictu lebontják, hogy a helyére valami egészen jellegtelen kerüljön.

(Itt egy kép szerepelt, amit egy séta alkalmával készítettem, szomorúan. Azon a helyen egy remek ház állt, de aztán adásvétel után a tulajdonosok felújították. Rémes lett. Így bánunk el az épített örökséggel. Aztán kaptam egy levelet, hogy a házat azonnal vegyem le a blogról, mert sérti a tulajdonosok személyiségi jogait. Ezt persze megtettem. Ettől még egy szép házzal kevesebb áll abban az utcában.)

Bár a barátaink szinte mind az elmúlt 10-20 évben építkeztek, összesen egy olyan ház készült, amire 90%-ban azt mondanám: kívülről is nagyon szép (most biztos minden barátunk azt gondolja, csak az ő házára gondolhatok!).

Jobb helyeken, mint a Dunakeszi Tóváros régebbi ütemében, Káposztásmegyeren a Homoktövis lakópark családi házas részein legalább egységes az utcakép. Még akkor is, ha a házak színvonalasak, ám jellegtelenek, és legtöbbször túlságosan is nagyok. De az igényes növényzet, az egységes homlokzati magasság, kerítések, és általában a szigorú területi építési szabályozás sokat hozzátesz a kulturált környezethez.

Jó házakat leggyakrabban csak építészeti szakmai (online) kiadványokban látunk:

De mit lehetne tenni, ha olyan szerencsések vagyunk, hogy végre megvehettük álmaink csúnyácska házát, amit nagyon szeretnénk szeretni?

Válasszuk a magyar utat? 15 centi polisztirol szigetelés, fehér minimáláras műanyag ablakok külső tokos redőnnyel, új, színes bitumenes zsindely a tetőre, aztán még hozzácsapunk egy teraszt meg egy garázst oldalra, lekenjük az egészet sárgára, a farészek legyenek vörösesre pácolva, és már kész is az új ház?

Vagy van más lehetőség is? Két angol példa következik, nagyon különböző “alapanyagokból”!

1. A modern ház új élete

A ház külseje fontos. Ahogy az épület kinéz, az hatással van a betérőre, befolyásolja azt, mit várjunk el a belső terektől. Hogy az ingatlanpiaci értékére gyakorolt jelentős hatását ne felejtsük el: a legtöbb vásárló megáll a ház előtt és dönt: akarok itt lakni, vagy sem?

De mi van akkor, ha találsz egy szerkezetileg stabil házat, ráadásul jó helyen, az ár is megfelelő? Hagyd ott csak azért, mert a külseje bizony kevéssé kívánatos? Colin és Justin, két angol lakberendező, a híres Egymillió fontos ingatlankísérlet c. műsorukban azt mondták: mindig a legrosszabb házat vedd meg a legjobb utcában!

Vagyis az előnytelen külső meg nem feltétlenül a világ vége!

Mint például ez a hagyományos angol bájjal csöppet sem rendelkező, de nem is izgalmasan modern ház, Manchesterben. Egy reménytelen darab, a múlt század 60-as éveiből. Az angol “kockaház”.

A fiatal pár még a vásárlás előtt építészhez fordul azzal a kérdéssel, hogy menthető-e a ház külseje? Ráadásul az volt a kívánságuk, hogy a ház legyen építészetileg hangsúlyos és izgalmas, anélkül, hogy porig rombolnák a meglévőt.

A munka 9 hónapig tartott, kissé megemelték és átformálták a tetőt – ez a megjelenésen is változtatott, de jelentős bővítést is jelentett, az emeleti kihasználatlan erkélyt a lakótérhez csatolták, a megszokott téglaborítás helyett faborítást alkalmaztak, az osztott szintes házban karakteres ablakokkal emelték ki a belső terek funkcióit, és egyben behozták a külvilágot a belső térbe. Ám arra vigyáztak, hogy a ház  végül ne különbözzön bántóan a környezetétől.

Lehet, hogy sokaknak ez még így sem lett álmaik háza. Túl modern, túl karakteres. De ne felejtsük el, hogy a házaknak türközniük kellene a kort, amiben épültek, vagy akár új köntöst kapnak. A sokszor divatos másolatok általában nem kapnak magas pontot esztétikum és jó ízlés szempontjából, gondoljunk a tornyos bajor kastélyok mintájára épült rémségekre, aztán a mediterrán házakra. Az előbbi szinte eladhatatlan mára, az utóbbit pár év múlva majd pánikszerűen fazonigazítják.

Ebben az angol kertvárosi házban jó lehet élni a tiszta vonalaknak, a hatalmas ablakoknak, a modernizált, funkcionális térnek köszönhetően. És ha nincs messze a munkahely, jó a közlekedés, az utcában ott a remek óvoda/iskola, szemben pedig a nagy park, akkor okos választás lehet ez a fiatal családnak!

2. Régi ház eredeti részletekkel

De mi van akkor, ha veszünk egy régebbi építésű, valaha patinás tucatházat, amit sajnos az előző lakók már kezelésbe vettek, és a “felújítás” rossz állapotba hozta a házat? Műanyag ablakok, olcsó kavicsos vakolat, betoncserép tető – hová lett a viktoriánus báj?

(Minta egy itthoni modernizálást látnánk…)

Az építész szerint bizonyára brit hozzáállás, hogy legyen a mi házunk egyedi, izgalmas. (Nem brit hozzáállás, szívesen meghívjuk mondjuk egy hazai faluba, ahol van milkaszínű tornácos parasztház.) Szerinte egy utca eredeti hangulata csak akkor hozható vissza, ha a házakat is az adott kornak megfelelően újítjuk fel. Ehhez pedig vissza kell építeni az eredeti részleteket.

Mi a recept?

Építészt fogadtak. Itt is, és a másik ház esetében is. Lehet, hogy összerakunk egy egész jó szobát. Vagy funkcionális konyhabútort. Felújítjuk a székeket. Ám a ház külsejét, főleg ha gyenge anyagból dolgozunk, ritkán tudjuk több kategóriával magasabb szintre tolni, csupán lelkes mesterek közreműködésével! Mi lesz az épület arányaival, mennyire ismerjük az adott kor igényes építészeti elemeit, hogyan hozzuk össze a különböző részletek, anyagok formáit és színeit, hogyan tudunk új funkciókat beilleszteni a régi épületbe, és nem utolsósorban: hogyan illik majd a felújított házunk az épített környezetbe? Ez utóbbi mintha itthon kevéssé lenne szempont…

Persze, mindig fel kell mérni, hogy mi a célunk: egy olyan utcában, ahol még sosem adtak el házat 20 millió felett (mondjuk budapesti agglomeráció), ingatlanpiaci szempontból nem indokolt, hogy tucatházunk külső feltuningolására tízmilliót költsünk. De az sem lehet célunk, hogy megnyerjük az utca legcsúnyább háza díjat.

Nyílászárók. Bár ebben a házban visszatették a hagyományos szimpla üvegezésű tolóablakokat, amiknek sokkal finomabb kerete van, mint a korszerű dupla / tripla üveges ablakoknak, azért ilyesmi még az óceáni éghajlatú Angliában is kissé abszurdnak tűnik energetikailag (durván azt lehet mondani, hogy arrafelé a hőmérséklet 5-25 fok között változik, míg nálunk -15 és 40 között kell számolni!). De a főszabálytól akkor sem térhetünk el: ha veszünk egy régi házat, akkor fel kell kutatni azokat a mestereket, akik korszerű és odaillő nyílászárót tudnak beépíteni.

Vissza az eredeti építészeti elemeket

Amúgy az angolokat kevés dologért irigyeljük, ha a házak szerkezetéről van szó, ám az íves (bay=öböl) ablakokért én biztosan. Ebben a házban korábban egyszerűen elbontották ezt az elemet, hogy legyen hely parkolni! Ilyen problémával mi is szembesülhetünk: eltűnt a faszerkezetes tornác, stb. Vegyünk olcsóbb bútorokat, egyszerűen nagyszerű burkolatot, de ezeket építsük vissza, mint ahogy itt tették. De legalább ne tegyünk semmi olyat, amivel már hosszútávra kizárnánk ennek lehetőségét. Az utcában található, még eredeti elemeket tartalmazó házak segítségével visszaépítették a kő díszítőelemeket is.

Fessem, burkoljam? És mivel?

Viktoriánus sorház, azaz téglaburkolat. Itt igénytelenül levakolták, de szerencsére olyan rossz minőségben, hogy vissza lehetett állítani az eredeti téglát. A burkolat persze ne csak szép legyen, hanem működjön is: szigetelés (ez a mi problémánk), a nyirkosság kirekesztése (ez meg az angoloké).

Az ördög a részletekben rejlik!

Itt például olcsó műanyag ereszt építettek be az előző tulajdonosok, amit most igényes festett alumíniumra cseréltek. Persze, ez sem olcsó, de minek turbózták volna a többit, ha ezt pedig otthagyják? Gondoljunk mi is a műanyag előtetőkre és társaikra!

Tető – minden magyar házfelújítás kényes pontja

Igen, a bitumenes zsindely – amit mi csak dörzspapírnak hívunk itthon – olcsó. Egy gyengébb szerkezet is bírja. Csak éppen menthetetlenül csúf. Tipikus “olyan mint” termék, és az már nemigen lehet jó. Ha ilyen házat veszünk, kalkuláljunk azzal, hogy azt ki kell cserélni idővel, ha szép házat szeretnénk. Itt betoncserép volt, amit nem bír a tetőszerkezet, így az idővel meghajlik, stb. Visszatértek a hagyományos palatetőhöz. Mi is keressünk jó megoldást!

Végül jöjjenek azok a végső simítások: szépen burkolt bejárat, színes ajtó, szép növények! Mert egy angolnak az előkertje tényleg a névjegye!

Ritkán megy rögtön vásárlás után, vagy a teljes külső tuning egyszerre, de inkább spóruljuk össze, fogadjunk szakembert és csináljuk meg jól, ha a házunk szépítése a tét!

Neked van egy jó megoldásod?