Folytatjuk a londoni, bérelt lakás berendezését (előzmények itt és itt). Bár minden billentyű lenyomásakor szörnyen irigykedem, mert mi is szívesen laknánk arrafelé egy ideig, de azért ha megnézzük ennek a szobának az adottságait, hát ilyen itthon is van, sőt ennél inkább jobb a helyzet:

• A nappali 440×387 cm, azaz 17 négyzetméter. Ide teszünk be egy állandó alvásra is alkalmas kanapét, egy étkezőasztalt, illetve még tárolnunk is kell.

• A konyha 208×208 cm, vagyis 4 négyzetméter, nem a legjobb minőségű és elrendezésű bútorral. Kevés a pult, nincs mosogatógép, a felső szekrények bőven lehetnének kétszer ekkorák, mert nagyon kell a tárolóhely. Az alsó elemekben nincsenek fiókok.

• A nappaliból nyílik a lakás egyetlen fürdőszobája.
• Bár nagy az ablak, a szoba nem tűnik túl világosnak.
• A helyiség berendezését nem csak a háromfős család, hanem még egy cica igényeihez is kell illeszteni.

Tévedés ne essék, a lakásból kitűnő otthont lehet teremteni, néhány fontos szabály betartásával.

A konyha fix, mivel bérelt lakás, nem lehet hozzányúlni. Esetleg javítható az összkép szebb foganytúkkal (azonos lyuktávolsággal), illetve lehet kapni fali paneleket, amik a csempe fölé rakhatóak. Fém panellel, új acél fogantyúkkal, halványszürke falszínnel már lényegesen jobb lehetne az eredmény!

A régebbi, kicsit megsárgultan fehér hűtő elég rémes darab a nappali közepén. Fekete krétafestékkel lefestve legalább mutatós lenne. Ha egy garázsvásáron sikerül szert tenni egy működő hasonlóra, vagy ezt az olvasó majd kifizeti a bérlés végén, akkor festésre fel!

 

Ha kicsi, ha sokfunkciós, ha nem a legjobb minőségű állandó elemekkel szerelték fel a lakást a tulajdonosok, akkor lehetőség szerint kerüljük az alsó kategóriás bútorokat.  Ebbe a szobába kerül majd kanapé, étkezőasztal székekkel, tálaló, polcok, komód. És persze a kiegészítők, amik cseppet sem mellékesek, úgy mint szőnyeg, függöny, világítás, dekoráció. Tehát ez a kevés bútor legyen szép, minőségi, kellemes. Ha most nincs pénzünk erre a néhány drágább darabra, akkor vegyünk használtat, amit felújítunk.

Ismét elmondom: ha kicsi a helyed, de stílusosan akarod berendezni, akkor bátran csemegézz az Apartment Therapy Small Cool 2014 oldalán!

A bútorok közül a legkényesebb kérdés szerintem a kanapé-ágy. Erre ne sajnáljuk a pénzt. Tudjunk kényelmesen ülni rajta – legalább a háromtagú család – , illetve ágynak is legyen kifogástalan. A jó megoldás drágább lesz, az biztos.

Az IKEA kihúzható modelljét én nem választanám. Már-már kellemetlenül puritán – és ez nem egy diákszoba -, mivel nincs karfája ezért üldögéléshez nem elég komfortos. Sőt arról sem vagyok meggyőződve, hogy állandó használatra az ágy része igazán kényelmes lenne. Egyszerűen ennyi igényhez túlontúl olcsó. A jó anyagok pedig pénzbe kerülnek.

 

Tehát ne ilyet. Hanem egy kényelmes, nagyvonalú, karfás, beülős, széles darabot. És lehetőleg egy kényelmes lábtartót hozzá, amin a kedves szülők meg tudják pihentetni fáradt lábaikat – ha a cica miatt gondban vagyunk, megoldás lehet a fonott.

Színek: mivel a szobát a tulajdonosok fémes-kékes-szürkés színekben képzelik el, így egy halvány szürke szövetet javasolnék. Inkább a díszpárnákkal vaduljunk.

 

 

Ne felejtkezzünk el az ágynemű tárolásáról sem: ágyneműtartós ágy, tárolós lábtartó, vagy mély, nagy fiókos komódok lehetnek a megoldás.

Az étkezőasztal fogja a mindenes szerepet betölteni, hiszen külön munkaasztalra nincsen hely, így ennek méretén ne spóroljunk! Egy normál 150×80-as asztal kényelmesen befér a konyha és a fürdőszoba ajtaja közötti nagyobb területre! Valami olyan darabot keressünk, aminek van hangulata!

 

Persze kezdhetjük a keresést az IKEA-ban! Lehetőleg egy karakteresebb asztalt válasszunk. Jó, ha a konyha faszíne köszön vissza, illetve ha illesztjük a fehér-kék-szürke vonalhoz. Esetleg a fémes, ezüstös irányhoz.

 

De London aztán igazán aranybánya használt cikkek szempontjából, tehát egy klassz étkezőasztalt igazán könnyen találhatunk – egyedi lesz, fa, IKEA áron, vagy alatta. Persze a felújítási munkát nem tudjuk megspórolni!

 

A székekkel először kicsit bajban voltam. A család a macsek miatt nem akar kárpitos széket, pedig ide alapjáratban az kellene, mert egy vendégség esetén szükség lesz kényelmes ülőhelyekre. Én ilyenekre gondoltam:

De aztán eszembe jutott örökös kedvencem, az Eames. Lehet két karfás, két sima. Bár jobban kedvelem a falábút, ide inkább a fémlábú kell a cica miatt. Ha a színpalettánk fehér/krém/kék/szürke/ezüst, akkor ehhez válogassuk a székeket is. Bátran társítsunk rusztikus asztalt hozzá! És persze a költségvetésünk megmentése érdekében kutassunk fel másolatokat…

Mindenképpen kell nekünk a szobába tároló bútor, hiszen a konyha aprócska, nincs egyetlen fiók sem, és a házaspárnak is kényelmesebb, ha itt tudja tartani néhány ruháját.  A konyha és a fürdő közötti hosszú falszakaszra végig fiókos komódokat tennék, esetleg egy nagy komódot és mellé két magasabb polcot, mert a komód fölé kerülhetne a tévé, olyan magasságban, hogy a kanapéról az asztal fölött jól lehessen látni. A komódra kerüljön kellemes asztali lámpa is, ha még van hely a tévé körül, akkor díszítsük a falat képekkel.

A kaputelefon alá, a sarokban helyezzünk el egy komódot, ahol pedig a fehérneműket, hálóruhákat, stb. lehet tárolni!

De ilyen kicsi helyen nagyon fontos a vertikális térkihasználás! Tehát polcokat a kanapé fölé, a tévé fölé, sőt akár a konyhai felső elemek főlé is tehetünk L alakban! Rengeteg apróságot tudunk így elhelyezni.

A szoba hangulata szempontjából alapvető kérdés a helyes világítás. Ha a tulajdonosok fémes elemekre vágynak, akkor lehetnek például a lámpák fém-üveg kombinációk, természetesen nem egy lámpacsaládból – mert nem választunk bútorcsaládokat, garnitúrákat, szetteket!

Tehát legyen belógó, mennyezeti világítás az étkező, a társalgó és a konyharész fölött. Ha nincs megfelelő kiállás, a nappaliban benyúló állólámpa is pótolhatja a csillárt! Ezt egészítse ki a helyi világítás: a tálaló komód, a fehérneműs komód tetején olvasólámpa, esetleg az ágy két oldalán állólámpák.

Ha ezeket mind beterveztük, akkor már bőven meg is telt a szoba, de nem lett zsúfolt, miközben mindenre kényelmes van helyünk – ráadásul ne felejtsük el, hogy a lakás legmozgékonyabb tagjának, a kislánynak méretes, külön szobája van!

Így már simán költözhetünk, de a szoba koránt sincs készen, hiányoznak a végső simítások. Ha ügyesek voltunk, és a festést (Farrow&Ball Cornforth white), a kanapé szövetét, a faszíneket és a konyhát összehangoltuk, akkor még néhány elemmel tehetjük a szobát komplett, otthonos térré.

Bár Zsuzsáék a tapétától elzárkóznak – pedig az igazán angolos és egyben menő megoldás lenne a kanapé mögötti nagy falszakaszon – azért ajánlok néhányat, hiszen a poszt sosem egy konkrét lakásról szól, hanem egy tér megoldásáról. Kékes-szürkés-ezüstös tapétákat válogattam, különböző stílusban és árfekvésben. A tapétát és a falszínt nagyon gondosan kell összeválogatni. Lehet csemegézni!

 

A tapéta-függöny-szőnyeg összehangolásakor a biztos megoldást válasszuk, hacsak nem vagyunk profik, akik bátran társítanak színeket, mintákat. Mi ezt inkább hagyjuk ki, válasszunk egy domináns darabot, a többi pedig kísérje azt szerényen! Jó, ha a függöny világosabb színű – fényviszonyok -, az anyag legyen bőségesen mérve. A sötétítés érdekében inkább használjunk ablakra szerelhető egyszerű rolót pluszban. A szőnyeg a cica miatt kényes terület. Mindenképpen kellene, szép lenne egy hatalmas darab az étkező-társalgó alá, ennek hiányában válasszunk két egyforma, méretesebb, ám olcsó szőnyeget!

Ha nincs tapéta, akkor a függöny vagy a szőnyeg lehet mintás – lényeg, hogy valamilyen karakteres, meghatározó elemet válasszunk a szobába.

 

Kíváncsian várjuk az eredményt – egyenesen Londonból!