Már többször terveztem, hogy méltatom – vagy éppen nem – a hazai nyomtatott magazinokban megjelenő lakásbemutatókat. Bár az internet az elsődleges és végtelen inspirációs forrás, azért nekem a mai napig varázslatos békés szombat délután egy lakberendezési újságot nézegetni. Arról már nem is beszélve, hogy a hazai otthonokról online még mindig szegényes a felhozatal…

A lapozgatót egy pozitív élménnyel kezdeném, ami az áprilisi A mi otthonunk c. lap volt. A magazint pár éve akkor kezdtem rendszeresen olvasni, mikor (volt) kolléganőm, a Kedvenc Otthon oldal szerzője tartott egy sorsolást, és azon nyertem egy előfizetést. Megszerettem, mert voltak klassz lakások, szerettem az állandó rovatokat (ház, passzívház, világjáró, országjáró, receptek, stb.). Aztán jött egy fura kanyar, mikor a szerkesztők úgy gondolták, hogy egy lakber újságot majd híres emberek fura lakásai miatt fogják megvenni – hát volt néhány izzasztóan rémes címlap, amit már-már fájt kézbe venni. A címlapokkal az újság amúgy a mai napig kicsit hadilábon áll, mert általában a külföldi lakásról tesz be képet – de jó lenne ezen változtatni!

A mostani lapszámban négy említésre méltó otthon is szerepel, ebből kettő nálam simán kiváló, egyre azt mondanám, hogy érdekes, a negyedikre pedig azt, hogy de jó látni egy ilyet, legalább van mivel demonstrálni, hogy milyen pompás lakás az, amire NEM vágyom.

Legyünk pozitívak, és kezdjük a kiválóval! Egy budai családi otthon, ami szerintem a kedvenc külföldi blogokon is nagy siker lehetne. Remekül eklektikus, minden részlet izgalmas, semmi közhely. Egy olyan lakás, amire 10 év múlva is emlékezni fogok, és 10 év múlva – de húszat is mondhatnék – ugyan ilyen elbűvölő és teljesen trendi lesz! Három kép ízelítőnek, a többi a lapban:)

Bár még mindig nem kedvelem azokat helyeket, ahol csodás lakások találhatók őrzött városnegyedekben és lakóparkokban, miközben emberek százezrei az utcákon élnek, ezzel együtt ez a dél-afrikai otthon tökéletes. Felújított régi ház, izgalmas felfedezéses az építkezés közben, egy boldog család, boldog hazatalálása. És mesés képek, álljon itt egy, kedvcsinálónak:

A lapot egyébként elsősorban a passzívház rovat miatt vásárolom. Nem mintha konkrétan a minősített passzívház lenne a mániám, de az energiatakarékos, a fenntartható, az okos épületek mindenképpen. Tehát ha választanom kellene a bájos régi villa (és gyenge alapozás, még gyengébb födém és tető, neadjisten vegyes falazat, ócska nyílászárók, stb.), vagy egy szépen tervezett, okos és élhető modern otthon között, szinte habozás nélkül az utóbbit választanám – ebben erőteljesen segítene az én Uram, aki amúgy is utálja a másét, a bizonytalant. Ezekből a passzív(közeli) házakból aztán készülnek remekművek, vagy éppen okos, ám csúnyácska próbálkozások. A mostani lapszámban bemutatott ház két szempontból is izgalmas: egyrészt inkább kétlakásos társasházról van szó, másrészt nincsen belül tartófal, az összes válaszfal gipszkartonból készült, azaz ha változnak az igények, akkor pikkpakk átrendezhető a lakás. (Azért a burkolatok kiválasztásánál érdemes tudni, hogy várhatóan élünk-e ezzel a lehetőséggel!) A ház tervezője dr. Oláh M. Zoltán.

És végül az a lakás, ami nálam a no, thanks kategória. A rengeteg pénzből kialakított, rettentően elegáns, rettentően szabályos, rettentően kimódolt, nagyon reprezentatív belvárosi. Félreértés ne essék, a lakás minden szempontból tökéletes. De nekem nem otthonos. És ami legjobban zavar, hogy éppen csak az árcédula hiányzik a bútorokról. Nem éppen bekucorgós, és olyan hely, ahol frászt kapok, ha a gyerek bebilleg az almalével (igen, itt van gyerek, gondolom papucsban, üres és alaposan megmosott kézzel jöhet be ezekbe a szobákba…).

Neked melyik lakás tetszik? És van kedvenc lapod?