Keressük a nappali új kanapéját. A régivel visszavonhatatlan balesetek történtek a gyerekek közreműködésével, illetve se a stílus, se a szín nem jön már be. Milyen lenne az igazi?

Régi, vagy új? Kétszemélyes, háromszemélyes, lábtartós vagy éppen sarok?

A tökéletes kanapét csak az adott térben lehet értelmezni.  Mekkora helyünk van? Hányan és mire használjuk a szobát? Családi együttlétre? Vendégfogadásra? Beszélgetünk, olvasgatunk, tévét nézünk?

Nálunk a kanapét leginkább én használom: itt szeretem meginni a reggeli kávét, itt olvasok, itt nézek tévét, itt alszom egy újsággal a kezemben hétvégén ebéd után. És szeretem, ha a gyerekek mérsékelt csatazajjal szintén itt tesznek-vesznek. A család többi része vagy tévét néz itt, vagy mondjuk bunkert építenek, de amikor a gyerekszobában már egy gombostűt sem lehet leejteni, akkor itt szoktak rajzolni is, egészen addig, amíg már a nappaliban sem lehet leejteni egy gombostűt sem…

Tehát olyan kanapéra van szükségünk, ahol mindannyian elférünk, ahonnan kényelmesen lehet látni a tévét, ahol jó a fény olvasáshoz, rajzoláshoz. Mindezeket figyelembe véve nálunk a sarokkanapé tenne jó szolgálatot:

A kanapé legyen kényelmes. Ez a lényeg. Minden további csak mérföldekkel ezután következik. Kényelmet csak kipróbálás útján lehet tesztelni. Úgy, mint az IKEA-ban, ahol nem liheg az eladó a nyakunkba, ahol ráfeküdhetünk, felrakhatjuk a lábunkat, stb.

Tehát bármennyire is tetszik másnál az antik cucc, egyszerűen nem hiszem, hogy egy kecses, faragott lábú, éppen csak párnás karfás, alacsony támlájú szépségen kényelmes lehet bekucorodni, délután aludni egyet. Hogy régen ergonómiailag megfelelő bútorokat terveztek. Vagy legalábbis a mai használatra megfelelőt, amikor már nem kecsesen és elegánsan akarunk ülni a délutáni teázáson egy szalonban.

A mai utángyártott modellek ebből a szempontból biztos jobbak, ezek pl. kényelmesnek néznek ki, de az áruk csillagászati lehet:

A kényelem része a karfa. Karfa kell. Mégpedig megfelelő magasságban, puhasággal, dőlésszöggel.

Legyen könnyen kezelhető a huzat. Ez két kisgyereknél alapkövetelmény. Nem annyira kedvelem a levehető huzatot, mert kicsit rendetlenül néz ki, de ha nincs pénz szuper minőségű fix huzatra, akkor ezt is el tudnám fogadni. Bőr nem játszik. Sem árban, se kinézetben, se filozófiai szempontból.

Méretek: ha kanapét választunk, akkor annak persze be kell férni a tervezett helyre. Itt is igaz, hogy nem csak alapterületet mérünk, hanem pl. nálunk fontos az ablak parapet magassága is! Ha az ülőrész pont az ablak előtt van (vigyázat, függönyözés! – tudjuk: rövid függöny NINCS, max. római roló, stb.), akkor lehet, hogy ki sem nyílik az ablak, ha túl magas a kanapé, máskülönben esetleg csak csúnya. És kis szobában terjedelmes kanapé szörnyen fog festeni – ahogy egyébként egy karcsú IKEA a 4,20-as belmagassághoz szintén.

Nekem a kanapé falábú. Erre persze nincs épeszű magyarázat, de ettől még a többi nem érdekel:) Persze megőrülök, hogy más országokban simán lehet jó áron elképesztő falábúakat kapni, itthon pedig 3 kanapéból kettő nem ilyen.

Természetesen az IKEA Stockholm kanapét, ami elvileg ennek a stílusnak remek darabja lehetne, itthon csak rendelésre lehet kapni, szerintem kissé túlárazva. Áruházban legalább egy éve nincs kiállítva.

Az ár nagyon fontos tényező. Semmiképpen nem fogunk a kanapéért 300-350 ezer forintnál többet adni, ilyen sokat is csak akkor, ha sarokkanapéról van szó, esetleg  vendégágy funkcióval. Akkor sem adnánk többet, ha irtó sok pénzünk lenne, mert biztos bosszantó, ha a csilliós kanapét önti le a gyerek, ha a gyomorrontás ott éri el a csúcsot. Meg egyáltalán: tárgyakra nem költünk vagyonokat. Tudjátok: lakjunk jól!

Amikor legutóbb írtam az IKEA legnépszerűbb kanapéjáról, az Ektorpról, kaptam egy kedves üzenetet a Merci&Ancsa kiváló oldal egyik szerzőjétől, hogy szerinte a Karlstad a tuti kanapé, lásd képek Merci lakásából.

Ha Merci mondja, akkor azt meg kell fontolni, így a következő áruházi viziten ki is próbáltam a Karlstad lábtartós kanapéját – és amúgy még sok más IKEA kanapét.

Jelentem: tökéletes! Pont a megfelelő mélység, keménység, a párnák nem rogytak be – ki nem állhatom a zilált kinézetű kanapékat! Szeretem, ha az ülőbútoron 0-99 éves korig bárki meg tudja találni a kényelmes helyét. Egy barátnőmnek van extra mély kanapéja, ahol persze heverni, felhúzott lábbal üldögélni nagyon klassz, de hogy ül ott le egy hatvan éven felüli?

Mivel mi rendszeresen négyen használjuk a nappalit, ezért mondjuk egy lábtartóval és még egy fotellel kiválóan be is tudnánk ide kuckózni! Arról már nem is beszélve, hogy IVAR könyvespolcaink vannak, amihez ez a nagyon egyszerű stílus illik.

Ami a színeket illeti, én kanapéban a mostani vöröses után már nagyon konzervatív leszek: azaz ebbe a lakásba bézs, máshová szürke is jöhetne. A fehér nem mi vagyunk, az izgalmasabb kárpitokat pedig meg lehet unni.

Ami bosszantó, hogy itthon nincs Karlstad sarokkanapé – de Ausztriában például igen – pedig hozzánk tökéletes lenne: leültetne 5 embert, kényelmesen használhatná egy ember vendégágynak is. Ha egyszer összespóroljuk az árát és még kapható lesz, nem kizárt, hogy elmegyünk érte Bécsig!

 

 

Külön tetszik, hogy ez a kanapé olyan egyszerű,  hogy simán alkalmazkodik többféle stílushoz is – bár tény, hogy azért a svéd egyszerűhöz lett kitalálva. Mint minden IKEA bútort, ezt is utolérik a hackerek, de nekem bejön tűzött párnával is!

 

Az IKEA kanapéi közül a férjem persze nem ezt kedveli, szerinte a Karlstad túl egyszerű, túl alacsony, túl nyüzüge, túl modern. Neki a Tidafors tetszik, ettől először majdnem elájultam, bár a faláb teszten átment, de olyan hatalmas, olyan bumfordi, olyan sok – egész addig, míg bele nem ültem. Hát igen: a magas támla, a sok párna éppen nem hátrány. Nagyon kényelmes darab!

Játszik még az Ektorp sarok, mert méretre, funkcióra mintha a mi lakásunkba találták volna ki, ráadásul az ára is baráti. És akad persze nem IKEA modell is, ami erős versenytárs, a blogon már sokat emlegetett Sonno, amit a Quattro Mobili forgalmaz. Árban talán még kedvezőbb is, mint a Karlstad, fa lábak, szép, egyenes vonalvezetés. Egy nagyon komplett, komoly, kényelmes darab – nálam lehet, hogy pont ez a probléma?

Még szerencse, hogy az új kanapé pillanatnyilag a középtávú tervek közé tartozik, hiszen van kanapénk, amiért már nem kár, és ez néhány évig még nagy előny lehet!