Nem kell sokat törnöm azon a fejem, hogy vajon a lakásom szépségét emelte vagy rontotta a gyerekek érkezése. A válasz egyértelmű: rontotta. Ha másért nem, hát azért mert ma is pont azokkal a bútorokkal élünk, mint én 9 évvel ezelőtt, és bizony a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a havi büdzsét két gyerek+két közalkalmazott esetében nem éppen lakástrendek követésére találták ki.

Mivel akkor sem antik darabjaim voltak, így vásárláskor még egész jónak számító kanapé, fotelek, könyvespolcok idő közben elég elavulttá váltak, ráadásul az idő nem nemesítette, hanem csak pusztította a berendezést, és ebben bizony a gyerek is buzgón közreműködtek.

De ha azt kérdezed, vajon milyen lakások állnak közel a szívemhez, biztosan azt mondom, hogy azok, ahol a trend szempontjából legkevésbé odaillő helyen gyerekrajzokat, legót, suttyomban odaragasztott rémes matricákat találunk. Mert a lakás a miénk. Mindannyiunké.

Milyen a jó családi otthon? Inspiráló. Kreatív. Színes. Van benne tér. Strapabíró. És szép. Persze nem úgy, hogy Carrie Bradshaw, vagy a Vogue főszerkesztője szépnek találná.

Mielőtt megszülettek a gyerekeim én is cuki gyerekszobákról álmodtam.

Arra persze már a kisfiam születése körül rájöttem, hogy őt nem teszi boldoggá a “szép kis szobája”, és egyébként is, a saját kuckó majd 12 éves kortól lesz izgalmas – akkor pedig nem mi fogjuk berendezni:)

 

Addig is, keressük azokat a lehetőségeket, hogy mindenki kedvére tegyünk. Legyen klassz gyerekszoba, hely, ahol az együtt töltött idő örömteli, és ahol mi is komfortosan érezhetjük magunkat.

 

Nektek van olyan hely otthon, amit igazán jól sikerült gyerekbarát és/vagy családi térnek éreztek? Küldjetek egy képet róla: lakasszabo@gmail.com!

 

képek forrása: design mom/living with kids, apartment therapy + egy saját:)