Ha most csinálhatnék egy szavazást, szinte biztos vagyok abban, hogy az olvasók bő 80%-a úgy érzi: kisebb a lakása, mint amire szüksége van. Nem kezdenék társadalompolitikai fejtegetésbe, de valóban kisebb otthonokban élünk, mint tőlünk nyugatra, miközben a 80-as évek házépítési hulláma miatt bőven sokan laknak egyedül, másodmagukkal többgenerációsra tervezett hatalmas házakban. És a pesti bérházak nagy lakásaiban is hány idős ember lakik úgy, hogy mindössze egy szobát használ a végletekig lerobbant polgári otthonokban!

Ez persze nem vigasztalja azokat a családokat, fiatalokat, akik egy-két szobával is kisebb panelekben élnek, mint amennyire szükségük lenne – miközben bőven találunk olyanokat, akik még az első saját lakásig sem tudnak eljutni. Ezeket a gondokat nem fogjuk tudni megoldani, de azért jöjjön néhány trükk, hogy a pici lakásunk is jól szolgáljon minket!

És ne felejtsük el, kis lakás=

• kis rezsi
• kevés takarítás
• remek csapatépítési lehetőség
• kisebb lakberendezési költség!

Ez azért biztató, nem?

 

1. A kislakást nem tudjuk úgy berendezni, mintha nagy volna

Igen, tudom, nagyon eredeti megállapítás, kb. olyan, mint cipőt a cipőboltból (nagyon fiataloknak: ez egy reklám volt abból az időből, amikor vajon minek is reklámoztak, ha úgysem volt választék?). De az a helyzet, hogy ritkán vesszük ezt figyelembe. Egy kis lakában nem fér el testes bútor, komplett ülőgarnitúra, nagy ebédlőasztal, külön dolgozórész. Válasszunk kicsi bútorokat, ha lehet, akkor olyanokat, amiket több funkcióban is tudunk használni! Étkező, ami dolgozó is, ha csak laptopon netezünk otthon, válasszunk a kanapé mellé gördíthető laptopasztalt. Csak annyi főre tegyünk be ülőbútort, akik állandóan használják a lakást, de az étkezőszékeink legyenek kényelmesek egy vendégség esetén is. Legyenek egymásra rakott ülőpárnáink, nem kell nagy dohányzóasztal, hanem jobban járunk variálható kisebb asztalokkal, vagy akár egy kényelmes lábtartóval.

2. Hová tegyük az ágyat?

Itthon egy variálható bútordarabot ismerünk, a kinyitható kanapét. Azt én pont hanyagolnám! Irtó lehangoló, hogy hazajövünk a munkából, lenne egy fél óránk lefeküdni, de kezdhetnénk egy ágyazással. A komfortról nem is beszélve! Válasszuk inkább le diszkréten az ágyat, vagy akár tegyük a hétköznapokra egy kellemes kuckóvá, a vendégség esetére pedig takarjuk le – remek ülőhely lesz!

Persze ha jók a lakás adottságai kialakíthatunk galériát, vagy akár dobogóból kihúzható ágyat is! Természetesen a dobogóhoz jóval kisebb belmagasság kell. A galériákról pedig csak annyit, hogy szerintem mi vagyunk a rémes galériák országa: böhöm faszerkezetek, eltakart ablakok, 195 belmagasságú szobák (felül is csak négykézláb!). Tehát óvatosan. Mondjuk így, Térkultúra módra:

És két remek példa a galériához: légies, esztétikus, használható. Nem foglalja a teret, nincs brutális faszerkezet, és nem létrán kell mászni hozzá!

A másik probléma, ha van hálószoba, de a lakásépítési hullámban úgy gondolták, hogy 8 nm már elég is erre a célra. Nem lesz, főleg ha hatalmas franciaágyat, két éjjeliszekrényt, sőt komplett gardróbot is szeretnénk. Egy szobába csak annyi holmit lehet berakni, amennyi oda befér. Ha még a gyerek is velünk alszik, vagy nagy termetűek vagyunk, akkor koncentráljunk az ágyra, más esetben pedig válasszunk kisebb méretű ágyat, cserébe a tágasságért/tárolásért!

 

3. Ne válasszunk le!

Ha kicsi a lakásunk, fogadjuk el! Ne akarjunk 30 négyzetméteren két szoba, étkezőkonyhát, mert nem azt fogjuk kapni, hanem három egérlyukat! Kapok kérdéseket, hogy egy x ablakos lakásból hogyan lehetne x+2 szobát kialakítani. Sehogy. Olyan szoba nincs, aminek nincs ablaka, ami “belső ablakkal” nyílik egy másik szobára, éppen elég szomorú, hogy manapság már a konyhákhoz sem terveznek természetes fényt és szellőzést. 18-20 négyzetméteres, egyablakos panelszobákban nem lehet funkciókat leválasztani, az rémes lesz – és persze később eladhatatlan. Ha kicsi a lakásunk, ha kevés a szobánk, akkor kialakíthatunk funkciók szerinti kisebb egységeket, mégis maradjon meg a tér, és válasszunk kicsi bútorokat!

4. Kis terekbe világos színeket, éles kontrasztok nélkül

Főleg, ha még a belmagasság is soványka. Ha valaki nem zseniális lakberendező, mint Petra (Térkultúra), akkor ne nagyon merészkedjen sötét színekkel. Ha irtózik a fehértől (de miért is?), akkor válasszon halvány (nem rózsaszín, nem sárga) krémszínt, hozzá esetleg hűvös színeket. Az eredmény egy kellemes, barátságos, meleg, otthonos lakás lesz. A meleg színektől nem kellemes, hanem barlangszerű terek alakulnak ki. Szakítsunk végre a Toszkánát a körfolyosós, egyablakos lakásba (rém)álommal…

5. Kis terek igényesen

Ha úgysem kell hatalmas négyzetmétereket berendeznünk, akkor a kevés legyen igényes. Egy szép burkolat, tapéta, pár minőségi bútor, szép lámpa csodákra képes, és a pici lakásunk nem egy reménytelen kis lyuk lesz, hanem csodás ékszerdoboz!

6. Szép lakás=szép részletek

Kicsi a lakás? Vagy kicsi a költségvetés? Esetleg mindkettő? Abban is szakítsunk a hazai hagyományokkal, hogy teljesen a bútorokra koncentrálunk. Válasszunk egyszerű, világos, kecses, kicsi és olcsó darabokat (az IKEA a mi helyünk!), és dekoráljunk boldogan. De azért visszafogottan: ha minden négyzetcenti látványosság, hidd el nem látszik semmi! Viszont milyen klassz, ha egy kisebb, szerényebb lakásban ilyen szép részleteken pihenhet meg a szem!

Kis lakásban laksz? Szerinted klasszul megcsináltad? Megnéznénk!