Mintha tegnap lett volna, hogy egy kedves barátom biztatására belevágtam a blogírásba. Pedig pont ma, pont egy éve kezdtem.

Természetesen semmi sincs előzmények nélkül! Elsősorban nem arra gondolok, hogy 20 éve vásárolok lakásújságokat, mindig nagy rajongója voltam a (jó) lakberendezési tévéműsoroknak. Hanem a többi – hazai és nemzetközi – lakber blogra, ami teljesen más irányt tud adni a jó lakásról való gondolatainknak, mindezt ráadásul friss, mai, és sokszor profikat megszégyenítő kreativitással!

Miért jó blogot írni?

Ezalatt az egy év alatt rengeteget tanultam a lakberendezésről.

Arról, hogy nekem mi is tetszik valójában. Elárulom: mindenképpen az egyszerű, funkcionális, világos, mai terek, amit egy-két régi darab melegít, de alapvetően könnyen beszerezhető, jól használható, esztétikus áruházi bútorok adják a berendezés gerincét.

Sokkal jobban beleláttam más országok lakberendezési kultúrájába, és teljesen megváltozott a kedvencek listája. A francia, olasz, spanyol vonal persze szép, csak engem nem hoz lázba.

A skandináv jobban, mint valaha is gondoltam (pedig néha már unalmasan tökéles – de simán elfogadnám).

Az angolokról sokszor eszembe jut a Gyaloggalopp ominózus mondata, de a házaik – bár idehaza kb. utánozhatatlanok, nem praktikusak – , mégis káprázatosak.

És mégsem ezek voltak a nagy felfedezések számomra, hanem az amerikai és ausztrál/új-zélandi otthonok. Az előbbiek közül is elsősorban az amerikai retró (ami annyira izgalmas, és annyira nagy falat, hogy a poszt csak készül, hónapok óta).

Az utóbbiakban pedig az a laza frissesség, egy nagyon egészséges szemlélettel társulva, amit bizony irigylek tőlük!

Hogy a modern építészet bámulatos. Úgy értem a jó modern. Ahol a ház működik (télen meleg, nyáron hűvös), maiak a terek, világos van. Amire itthon is vannak remek példák, de ebben a témában igazán érdekes körülnézni a világban.

Hogy megismerhettem más “lakásfanatikusokat” is – más lakber blogok szerzőit! Bár az ismeretség sokszor csak virtuális, de a visszajelzések annál értékesebbek!

A legnagyobb  öröm pedig kétségtelenül, mikor az olvasó segítséget kér a lakása berendezéséhez! A beérkező kérdésekből pedig az derül ki számomra, hogy a Lakjunk jól! megtalálta a saját olvasótáborát és viszont: panellakás, kislakás, nagycsaládnak nekik már kicsi lakás, költségkímélő felújítások! Mivel deklaráltan amatőr vagyok, olyan ez, mintha egy baráti társaságban ülnénk, és bízunk abban, hogy közösen jobb megoldást találhatunk, mint egyenként!

Úgy gondolom, a blog még mindig és elsősorban legyen egy napló. Amit ha úgy gondolom, megoszthatok másokkal. De ettől még személyes, és jó ha nincsen benne kényszer. PR. Küzdés az elismerésért. Hiszen magunknak írjuk, ha pedig vannak olvasóink és ők örömmel olvassák, az nagy ajándék.

Mivel az olvasók szépen fokozatosan csatlakoztak az elmúlt év folyamán, ezért most jöjjön egy kis visszatekintés: az elmúlt év kedvenceit ajánlom. Amiket én a legnagyobb örömmel és igazán szívből írtam:

Január: Hol laknánk mi a legjobban?

 

Február: Homestaging, azaz hogyan készítsük fel lakásunkat az eladásra?

 

Március: Kell-e nekünk lakberendező?

Április: Kezdődik a kockaház-sorozat!

Május: Elérhető dizájn – a sorozat első része!

 

Június: Budaörsi házmustra  és a panelsorozat 1. epizódja.

Július: A Blogkörképben más remek blogokkal is találkozhattok!

Augusztus: Fókuszban a világítás

Szeptember: Ikonikus bútorok – az Eames szék

 

Október:  Ebben a hónapban annyi minden történt, hogy nehéz egy témát választani. A blog átkerült a Cafeblogra, ahol újraszerkesztve megjelent életem első lakásriportja, megnéztük, hogy milyen szépségek lehetnek a talpunk alatt, és bemutattuk a saját kertünk megszépítését is.

 

November: a bútorszépítésről szóló poszt eddig mindent vitt a blogon!

 

December: Tudósítás a házunk tájáról!

 

Tervek a második évre? 

Még mindig keresni fogom, hogyan lakjunk jól, még mindig az igényes, de átlagos hazai pénztárcával rendelkező olvasók fognak örömet találni a posztokban, és remélem még tovább lehet majd kutatni a fenntartható otthonteremtés lehetőségeit.

Bár egy blog akkor is lehet értékes, ha csak a szerzője olvassa, de nekem hatalmas öröm, ha olvastok, ha kérdéseket tesztek fel, ha tetszéseteket, vagy éppen fenntartásaitokat fejezitek ki. Nagyon köszönöm!

Végül szeretnék Nektek egy olyan blogot ajánlani, amelyik jövő januárban ünnepli majd egy éves születésnapját:  ” Ezermesterke remekel bennem. De ezzel egyetemben, eleve elrendelten, kedves nekem helyesen ejtenem nyelvemet s erre nevelem gyermekem (egy meg egy meg egy meg egyet), Emberem s benneteket.”

Nyelvészet és kiváló s.k. alkotások. Ilyen még nem volt, de szerencsére már van: A helyiség kalapácsa.