Ez lehetne egy nagyon rövid bejegyzés.
A válaszom: üzlet.
Kicsit árnyalva a képet: majdnem csak üzlet. Mert ha nagyon szerettük az otthonunkat, de bármilyen okból továbblépünk, akkor jó lenne azt kedves, szimpatikus vevőknek átadni, remélve, hogy ők is boldogok lesznek ott.
Ami viszont eladáskor igazán számít, az a lehető legjobb ár és a korrekt lebonyolítás. Tehát nem kell barátságra lépnünk se vevővel, se eladóval, mert nem összeköltözni, hanem eladni készülünk.
Bár mind szeretjük az épített környezetünket (ezért írunk, olvasunk lakberendezési blogokat), de nem szabad elfelejteni, hogy amit eladunk, azok mégiscsak a puszta falak. Ha bent hagyjuk a bútorainkat is, azt biztosan azért tesszük, mert váltani szeretnénk. Tehát azokhoz sem fűznek erős szálak.
Miért jutott ez eszembe?
A héten egy kedves ismerősöm megosztott egy lakáshirdetést: sokgyerekes család árul egy sorházat Budapest környékén. Nem rossz helyen, de nem is az ötcsillagosok között (ahol jó áron még most is erős a kereslet).
Nem jó a hirdetés. Sötét fotók, túl sok személyes holmi a falakon, rengeteg cucc hever itt-ott, és néhányunknak vonzó, mások számára riasztó lehet a dekoráció. Egyértelmű volt, hogy a lakás így ellentmond minden eladási szabálynak.
(Az alábbi képek az ingatlan.com hirdetésekből.)
Drága lakás, drága konyha, botrányos fotó.
Ez valószínűleg egy jó, új fürdő. Az ügynököt elzavarnám.
Még szerencse, hogy más nincs az ágy mellett! De az is sok, ami van. + málnaszínű fal, égkék ágynemű. Benyomás: ronda háló. Miközben ez egy drága lakás.
Felújított, korrekt konyha, csak az a 10 perc pakolás hiányzik, de az nagyon!
Ez a szoba a nádasban található? Lehet, hogy más szögből nem ilyen rémes, de ez a fotó nem fogja segíteni az eladást!
Nem túl sokat kertelve le is írtam a véleményemet a szóban forgó megosztás alá, majd kaptam egy nagyon dühös levelet az eladóktól, hogy mekkora sértés volt számukra a megjegyzésem. Amellett, hogy nagyon sajnálom, ha bárkit is megbántottam, egyben igazat kellett adnom az ingatlanosoknak, miszerint az eladók felé a lakásról mondott kritika mindig kényes kérdés, és az esetek túlnyomó részében nem is eredményes. Szívükre veszik, aztán jön majd egy másik ügynök, aki lefotózza a a lakást a telefonjával úgy, ahogy van, aztán helyesírási hibától hemzsegő, rémes szövegezésű hirdetés keretében felrakja az internetre, és hónapokig biztatja a tulajdonosokat, hogy rajta van az ügyön.
Mit tehetünk, hogy a legjobb üzletet kössük meg?
- Attól a pillanattól kezdve, hogy az eladás mellett döntünk, a lakást már ne személyes terünknek, hanem árucikknek tekintsük. Ahogy a zöldséges is a legszebb almákat teszi felülre, úgy mi is a legjobbat hozzuk ki a lakásból.
- Hátralépünk egy párat, és egy idegen szemével, ha kell kis cinizmussal szemléljük a lakásunkat. Cicás párnák, névre szóló falmatricák, anyák napi ajándékok, stb. Nekünk cuki, másnak rémes.
- Ha értékes az ingatlan, és egyébként a lakás jó állapotú, akkor akár néhány tízezer forint befektetésével kijavítjuk a hibákat (csúnya festés, sérült burkolat, befejezetlen projektek), hogy a lakást a közepes/jó állapotból a kiváló/újszerűbe tegyük – vigyázat, más az elvárás egy rózsadombi kiváló és egy lakótelepi beköltözhető között!
- Ha olcsóbb lakást adunk el, akkor is javítjuk a durva hibákat.
- A nagyon speciális ízléshez kapcsolódó dekorációt eltávolítjuk (különös falfestés, képek, stb.).
- A lakásban teljes rendet rakunk, ami jelent kínos mértékű nagytakarítást, valamint kíméletlen pakolást: sem a fotókon, sem a megtekintésen nem lehetnek elől ruhák, cipők, babakocsi, bicikli, gyerekjátékok, stb.! A vevőnek azt kell gondolnia, hogy ebben a lakásban van tárolóhely.
- Készítünk egy jó alaprajzot, ami méretarányos, a valóságot tükrözi, áttekinthető, informatív.
- A lakást értékének megfelelő profizmussal fotózzuk: napfényben, felkapcsolt lámpákkal, felhúzott redőnnyel, elhúzott függönnyel. A képeket visszanézzük, ha szükséges, újra fotózunk. Ha kell hívunk profi fotóst. Ez egy 30 millió fölötti, felújított, jó állapotú ingatlannál nem luxus!
- A megtekintések során elvágólagos rendet tartunk, érkezés előtt szellőztetünk.
Meg kell mondjam, hogy jó példákat nagyon nehezen találtam (és nem akartam svéd oldalakon keresgélni). De azért szívós kereséssel sikerült, ráadásul az alsó-közepes kategóriában!
12 millió forint alatt kínált, tágas, kétszobás, polgári lakás Újpest-Központban. Szépen kialakított, rendben tartott, azonnal beköltözhető otthon (még egy alaprajzot feltesznek, és tökéletes lesz!):
Zuglói kétszobás remek lakás, mintaszerű hirdetésben. Hatalmas ötlet a google streetview és a környékről készült képek felrakása (mutatja a vonzó, kertvárosi környezetet):
Lakásbemutató szintű kép!
Térkapcsolatok!
Végül két lakás a közép- és felsőbb kategóriából:
Szerinted érdemes az árut a legjobb állapotban piacra dobni?
Apró vidéki családi ház 6-7 milla között, szóval nem épp a Rózsadomb 🙂 Ha végre kiköltözünk ki akarok festeni, mert elég koszosak a falak (akkor is megcsinálnánk, ha maradnánk), viszont szeretném már most meghirdetni, mert szerintem tavasszal jobban pörög a piac, hátha pont most szeret bele valaki.
A műsorajánlót köszi, mióta az egész életünk az új ház felújítása körül forog, egyre jobban érdekel a téma.
Ez egy elég komplex kérdés:) Mennyiért akarod eladni a lakást (leegyszerűsítve lakótelepen, vagy a Rózsadombom)? Mert ha az előbbi, akkor rakj fel egy pár nagyobb, egyforma képet, ami eltakarja a lyukakat és feldobja a helyiséget – pl. film- vagy kiállítás plakátja, sima clips keretben nagyon menő.
Ha drága lakás, akkor egy fehérre! festés sem lesz túl nagy befektetés, de akár az adott falat egy gusztusos és olcsó tapétával is lehet javítani. Ha részletesen érdekel a téma, és van Spektrum Home otthon, akkor javaslom a Property Brother sorozatból a Venni vagy nem venni műsort, illetve volt egy másik, angolul tudom a címét, The stagers, ezek arról szólnak, hogy kell eladásra előkészíteni egy lakást. Profik.
Egyébként mi a zavaróbb? Ha túl sok dekoráció van a falon (naptárak pl), vagy ha leszedem, és látszik a fotón a szög/csavar ami tartotta?
Jó poszt 🙂 Az első lakás képeinél szinte ordít, mit kellene elpakolni és honnan, hogy jó legyen. Volt gyerekkoromban egy számítógépes játék, ahol egy gyerekszobában kellett rendet rakni (felpakolni a játékokat a polcra, kihalászni a koszos zoknit az ágy alól, rendet rakni a könyvek között stb), na ez arra emlékeztet. Ha interaktív lenne, már húznám is félre a palackokat és a száradó edényeket a konyhapultról, a sólámpát, a katicát és társait az ágy mellől stb. Eddig is kb ilyen elvek mentén fotóztuk a házat (helyiségenként, mindig ahol épp nagytakarítás volt), de átnézem mégegyszer a képeket ilyen szemmel.