A férjem azt kérdezte a héten, most mi van, ószeresnek állunk? Mert a múltkori szekrényajtó után megvettem egy Bonanza tálalószekrényt.

Persze, egy klasszikus, régi, fenyő tálalót akartam, csak be kellett látnom, hogy arra nincs pénzünk, mert olyan 100 000 körül kezdődnek azok, amik nem csak dekorálnak, de használni is lehet őket. És nekem az ajtó nyíljon, a fiókot ki lehessen húzni, stb. Ráadásul fehér kell, tehát kár lenne a régi fenyőért túl sokat adni. Ami még lényeges volt, az a méret: max. 90 centis szélesség fér el. Szükség volt minél több fiókra, helyre a szakácskönyveknek, és hátha elfér egy bortartó is!

A férjem különösen azért csodálkozott a választásomon, mert ebben a konyhában előtte is egy Bonanza garnitúra állt, amit akkor nem kedveltem. A garnitúrákat egyébként most sem kedvelem, és a keresés folyamán folyton hatalmas darabokba botlottam, ráadásul általában asztallal és székekkel, amire végleg nem volt szükségünk. És általában egyben akarják eladni, ami azért érdekes mert a teljes szett nem éppen kicsi, viszont akinek ekkora helye van, biztos nem egy Bonanza garnitúrára vágyik! (Egyébként a Bonanza vidéken ment, mert az ország más végeiben rengeteg van eladó, olcsón.)

Jó párszor nekifutottam, mire felfedeztem, hogy igen sokfajta elemmel készült a bútor – lásd fenti képek – , nekünk pedig egy olyan kell, ami alul fiókos, felül pedig ajtó van rajta. Lásd fenti háromelemes garnitúra középső része, vagy ez itt:

Amint látjátok, az enyém sajnos nem pont ilyen, de végre találtam egydarabos kínálatot, ráadásul a közelben. A fenti típusból csak kivágtuk volna a redőnyös részt, és egy üvegesnél edzett üvegre cseréltük volna. A mi darabunkról az íves ajtót le fogjuk szedni, gondolom hosszabb ideig polcos formában fogom használni, míg az én drága férjem készít rá új ajtót, vagy csináltatunk. És van egy szintén nagyon kedves asztalos barátunk, de őt 20 éve bombázom a remek ötleteimmel, már nem elég lelkes.

A Bonanzát azért kezdik egyre többen felfedezni, mert egy stabil, fából készült bútorról van szó, a formája sem rossz, olyan népies-régies. Bár még nem mondhatni, hogy elborítják az internetet a felújított Bonanzáról készült fotók, de azért a lakber bloggereknél már vannak klassz ötletek!

1. Fésülködőasztalból íróasztal kislánynak

Nemiskacat blogját olvasva döntöttem el, hogy ez a Bonanza nem is rossz bútor! Mikor megláttam ezt a bejegyzést, totál elszégyelltem magam, hogy mi egy semmilyen IKEA asztallal szúrtuk ki a gyerek szemét! (Update: az az IKEA asztallap-fiókos elem a létező legjobb választás egy gyereknek, úgyhogy nagyon is jól döntöttünk!)

Tehát ilyen volt az eredeti:

Aztán jött a speciális festék és egy kis viasz:

Aztán igazi kislányálom lett belőle!

 

2. NemArt Decor és a Bonanza gardrób

Mivel a blog névjegye a régi újrahasznosítása, így abba a Bonanza felújítása, frissítése is belefért. Veronika ráadásul még a redőny festését is bevállalta! Az új színnel évtizedeket fiatalodtak a bútorok!

 

3. Édes Öko Otthon: tálalószekrény alsó és felső elem hasznosítása

Itt is egy kincsesbányát találtam a felújításhoz! Több részletes poszt egy két részben hasznosított tálalószekrényről.

 

Mit tanultam a fentiekből?

1. Annie Sloan Chalk Paint típusú festéket fogunk használni, mert ez állítólag azonnal kicsit régies jelleget ad majd a szekrénynek.
2. A szín antik fehér (old white) lesz, amit majd a széleknél kicsit visszacsiszolunk.
3. A felületkezelés színtelen viasz lesz, amit Nemiskacat tanácsára majd jól áttörlök, hogy kellemes fénye legyen.
4. Nem szeretnék nagyon visszakoptatott, vagy sötét viasszal kezelt, világos színű bútort. Sem zománcfestéktől ragyogót.

(fenti képek a kicsi ház, bluer design és otthonkommandó blogokról)

 

És akkor induljon a banzáj, a kész eredménnyel majd jövök – állítólag ezt kapom karácsonyra!