Mindig azt mondtam, ha valamiről le tudnék mondani az otthonunk kiválasztásánál, az a panoráma lenne. (Amiről nem: klassz kisvárosi/vidéki környezet, csendes utca, de remek tömegközlekedés, stb.) Na, a házunk amúgy pont a panoráma szempontjából közepesen erős: egyik oldalon a pilisi hegyekre néz, másik oldalon egy tóra. De az igazán lélegzetelállító kilátástól persze nagyon messze van. Azt nézzük fotókon!
képek forrása nagyrészt a homeadore.com
Neked fontos a kilátás? És milyen kilátást szeretnél? Hegyekre nézőt, vízpartit, városit, kertit, erdeit?
Most egy olyan irodában dolgozom a földszinten, ahol padlótól plafonig, faltól falig ablak van (nem ezek közül a nagyon menő, teljesen osztatlan fajtákból azért), és egy 3*superior kilátás Pestre. Annyit tennék hozzá: meg lehet szokni:) Estére mindenképpen kell függöny, és persze ez csak úgy működik, hogy jó a kilátás és más viszont nem lát be! De gyakorlásként én is inkább az általad megjelölt hagyományos megoldásokat választanám – talán!
Nálam az elsők között van a panoráma! Ha más nem, akkor legalább egy fa legyen a környéken. 🙂 Viszont az igazi panorámaablakok bennem inkább félelmet keltenek: túl nyitottá teszik a teret, elveszik a meghittséget az otthontól. A magas, kazettás ablakokért azonban odavagyok: a zongorás és a dolgozóasztalos szobákat kapásból elfogadnám. 🙂