• Pénz a festék, a szövet, a szakmunka – a saját is, mert az idő tényleg pénz!
• A kanapé csak egy tárgy a szobában, tehát messze vagyunk a késztől.
• Kevesen vagyunk úgy, hogy nincsen már most is berendezett nappalink, többé-kevésbé drága berendezéssel. Amit esetleg örököltünk, már nem tetszik, vagy egy másik lakásba vettük és a mostaniba igazából nem is illik, se méretre, se stílusra. Tehát a lakberendezési finomságokra kevésbé érzékeny családtagok (mondjuk ki, a férjünk) nemigen érti, vajon miért is fizetnénk bármiért, vagy miért akarnánk őt újabb s.k. projektekbe bevonni?
• Tehát a költségvetés: festés, esetleg burkolás, függöny, szőnyeg, tapéta, képek, ülőbútorok, asztalok, tárolóbútorok, világítás jelentős összeg lesz, akkor is, ha egy-egy darabot jó áron veszünk!

Mit tehetünk?

• Mérjük fel a jelenlegi berendezést! Ülőbútorok, asztalok, székek, polcok, komódok. Világítás. Textilek. Dekoráció. Színek. Nézzük úgy a mostani bútorokat, kiegészítőket, hogy esetleg pár év múlva igazán menő retró darabok lehetnek! (Lehet, hogy sosem voltak szépek, és ezen az idő múlása sem fog változtatni.).
• Mi van, ha valaminek a formájával, a méretével, a színével, a stílusával van bajunk? A színen biztosan lehet változtatni (új kárpit, mázolás, stb.), de egy ügyes kárpitos egy ülőbútornak még a formáján is tud kissé javítani.
• Melyik darabnak tudnánk a lakás másik részében új funkciót adni? Nekünk a mostani csúnya, ám alvásra remek, ráadásul akár kétszemélyesre nyitható, ágyneműtartós kanapénk kiváló lesz a gyerekszobába ágynak! Egy divatjamúlt fenyő dohányzóasztal mehet a gyerekekhez kisasztalnak kisebb vidámítás után, vagy akár a nappali gyereksarkába munkaasztalnak. Egy nem túl szép, egyszerű étkezőasztal a konyhába még jó lehet, de dolgozóasztalnak is beválhat!
• Határozzuk el, mit tartunk meg a berendezésből! Érdemes-e kompromisszumot kötni, vagy a végén még többe fog kerülni, ha két év múlva újra rendezzük az egészet?
• Azt is gondoljuk végig, hogy vajon más helyiségekből tudnánk-e áthozni dolgokat, amik a nappaliban még jobban mutatnának? Egy szép, régi komód, lámpa, szőnyeg, festmény? A nagyi régi ütött-kopott fotelje, ami felújítva a szoba szép fókuszpontja lenne!
• Álmunkból felébredve is tudjuk a nappali pontos méreteit! Hány négyzetméter, milyen formájú (egy négyzetes teret esetleg nehezebb funkciókra osztani, mint egy hosszúkásat), hány ablakunk van, hány ajtó nyílik, hol vannak a közlekedési útvonalak? Van-e olyan szerkezeti elem, amelyik megnehezíti a berendezést? Oszlop, kémény, tetőtéri alacsony plafon, kályha, stb.

Írjuk össze nagyon pontosan, hogy mire használjuk a szobát?

• vendégfogadás,
• tévézés,
• alkalmi/állandó munka,
• vendégháló, (A közös háló-nappali esetét most nem tárgyaljuk, nem egyezik meg az alkalmi vendégháló elvárásaival!)
• étkező,
• játszószoba,
• zeneszoba
• közlekedő (mert innen indul a lépcső, keresztül kell mennünk rajta a konyhához, másik szobához, stb.).

Lakberendezési kisokosokból tanuljuk meg az egyes funkciók helyigényét és bútorok szokásos méretét. Vigyázat! A minimálisan szükséges méretekből már nem lehet levenni, ráadásul ha mindenhová a minimálisan szükséges mérettel számolunk, akkor kellemetlenül zsúfolt helyiséget kapunk!

Keressünk olyan inspirációs képeket, amik igazán közel állnak hozzánk.  Jelszó: kényelem, funkcionalitás, hosszútávú használat.

 

Mérjük fel az anyagi lehetőségeinket és olyan berendezés irányába induljunk, ami megfelelő minőségben megvehető a költségvetésünkből. Tehát kerüljük a minőségi bútorok olcsósított változatait, ennél jobb, ha olcsó és egyszerű IKEA-t veszünk (bocs, hogy mindig ezt mondom, de mondjon már valaki egy ízléses és olcsó másik boltot…).

Szépek, csak drágák és túl formálisak egy fiatal családnak!

 

Figyeljünk arra, hogy életkorunknak megfelelő berendezést választunk-e? Néha látni fiatalok által (sok pénzért) berendezett lakásokat, amelyek úgy néznek ki, mintha jó ötvenesek élnének benne! Komoly bútorok, konzervatív textilek, lámpák, dekoráció, formális elrendezés. A másik oldalról is igaz: vibráló színek, popart és műanyag bútorok furcsák egy nyugdíjas otthonában.

Reálisan mérjük fel otthonunk építészeti adottságait. Ha egy panelban, újabb építésű lakásban lakunk, alacsony belmagassággal, dobozszerű szobában, akkor ne nézegessük vágyakozva francia kiskastélyok nappalijában készült képeket, 2,65-ös beltérben nem fog jól mutatni, műanyag ablakok mellett. Mindig szerencsés, ha a választott berendezés nem megy dacolva szembe az építészeti adottságokkal (igaz, hogy panelban lakom, de juszt is polgári-franciás lesz a berendezés!).