Az egyik lakberendezési oldalon a kommentek között ezt találtam: “Az étkező ideális helye a nappaliban van, mindenképpen oda tervezzétek!”

Teljesen meglepődtem, mert a tanács egy apró gyerekeket nevelő család házterveihez érkezett. Én is hasonló élethelyzetben vagyok (ugyan már nem aprók, ám étkezési szokásaik nem javulnak túlzottan), és rémálomnak gondolnám a nappaliban való mindennapos étkezést!

Szögezzük le: arról a helyzetről beszélünk, amikor mi döntünk. Mert természetesen egy 60-70 négyzetméteres két hálós lakásban szerintem is az egyterű konyha-étkező-nappali ideális, max. próbálnám kissé szeparálni a funkciókat (bútorok elforgatása, stb.).

Viszont egy házban, amit mi építünk, vagy teljesen felújítunk ott már van választásunk. Én ideális esetben két étkezőt alakítanék ki: egy családit a konyhában és egy szép és vendégfogadásra is alkalmasat a nappaliban (ami a mindennapokban rajzasztal / munkahely / szabóasztal / stb.). A még ideálisabb házban esetleg külön étkező van, de a rendszeres olvasóknak már biztos lejött, hogy nagyon hiszek a fenntartható életmódban, ahol a ház méretét (és magunkat) is korlátozzuk, azaz nem építünk olyan helyiségeket, ahová csak a takarítónő jár portalanítani.

Persze fiataloknál megteszi egy bárpult is, és mindenképpen az egybenyitott megoldás javasolt:

El tudom képzelni, hogy középkorú házaspárok szívesen esznek szépen terített asztalnál esténként, de még ebben az esetben is jól jön legalább egy kávézósarok a konyhában!

Néhány nagyvonalú megoldás a konyhai étkezésre (a bemutatott példákban a fapadló nagyon nem tetszik, helyette én mindenhová konyhába alkalmas burkolatot keresnék!):