Vajon lehet-e úgy két ütemben házat felújítani, hogy szinte semmi nem vész kárba, vagy ez egy olyan kényszermegoldás, ami csakis az anyagiak hiánya miatt elfogadható?
Ahogy arról már szó volt, a hagyományos, sátortetős házunk felújítását így tervezzük, vagyis először a meglévő alapterületet újítjuk fel. Aztán ahogy az anyagi helyzetünk engedi, a tervek, az engedélyek elkészültek, jöhet a bővítés, amivel igyekszünk mindennek kialakítani az optimális helyét, ráadásul ki is küszöböljük a ház talán legfőbb hibáját, a kertkapcsolat hiányát.
Mit kell tudni, ha sátortetős házat újítunk fel?
- Általában nagyon egyszerű az alaprajz, egy főfal fut a házban, az utcai (nagyobb) szobák és a közlekedőfolyosó között. Tehát az a fal fix, a többi bontható.
- Feltételezhetjük, hogy a ház stabil szerkezetű, ez az egyszerű forma előnye. A szakértői ellenőrzést semmiképpen nem úszhatjuk meg!
- Ez a ház a klasszikus, nem bővített forma.
- Amennyiben a homlokzatot is érinti a felújítás (pl. új ablakot nyitunk), akkor az átalakításhoz szükségünk van építési engedélyre. Például azért, hogy tudjuk, a szomszéd nem fog feljelenteni azért, mert nyitottunk felé egy ablakot.
A házunkat úgy újítjuk fel, hogy az megfeleljen egy négyfős család igényeinek, ráadásul akár otthon is lehessen dolgozni, és a rendszeres szállóvendégeknek is kényelmes helyet tudjunk biztosítani. A felújításkor alapkövetelmény, hogy amit az eredeti területen kialakítunk, azt a bővítés után, minimális átalakítással tudjuk majd használni!
Fő problémák:
- El fogjuk bontani a ronda hullámtetőt, ezzel a bejárat teljesen védtelenné válik, nincs fedett előtér.
- Nagyobb ablakokat is el tudunk képzelni egy mai házon, sőt akár többet is.
- Nincs elég helyiség, mert kellene minimum 3 hálószoba, nappali, konyha, fürdő.
- A bővítés után a konyha és a nappali az új részbe fog kerülni, hogyan lehet azokat átmenetileg az eredeti területen kialakítani?
- A bővítés után legalább két fürdőszoba kell.
Mi lehet a megoldás?
- Az eredeti bejárati ajtót kiszedjük, ha lehet, a falrészt is visszabontjuk a közlekedő szélességéig, és a bejárati ajtót 1-1,5 méterrel hátrább helyezzük. Így lesz egy kényelmes belépőnk, nyitott előterünk, ráadásul minimális költséggel. A régi, ócska bejárati ajtót úgyis lecseréltük volna, a közlekedő meg annyira hosszú, hogy ezt a másfél méteres lecsípést simán elviseli.
- Kicsit újragondoljuk a helyiségek funkcióját: gyerekszoba, szülői háló, fürdőszoba mindenképpen kell. De az étkezőkonyha lehet egyben lakókonyha is, vagy családi szoba, tehát alkalmasint pótolhatja a nappalit. A nappali viszont funkcionálhat dolgozó és vendégszobaként is. Mivel ezekben a házakban általában van két “nagy” szoba, a 10×10-es kockák esetében ráadásul kb. 20-20 nm, ezért ezek a funkciók ebben a két szobában, ha kissé szűkösen is, de kialakíthatóak.
- A konyha és a nappali berendezését úgy alakítjuk (konyhai elemek, étkezőasztal, kanapék, stb.), hogy azokat a bővítés után az új nappali-konyha-étkező közös terében is jól tudjuk használni.
- Az eredeti kamra és vécé lesz az új, családi fürdőszoba, mert az eredeti fürdőt nem tartjuk meg: a bővítés felé arra lesz az átjárás, tehát itt pénzkidobás lenne a felújítás. Ehhez a válaszfalakat át kell helyezni, mert a fürdő megfelelő szélessége 175-185 centi, hogy kényelmesen beférjen egy kád. A másik méret (kb. 3 méter) éppen megfelelő a kád (80 centi), a vécé (80 centi), a mosdó (80 centi) és a mosógép elhelyezésére (60 centi). Nálunk egy pult van, beépített mosdóval és a pult alatti mosógéppel, ez kb. 170 centi. A gépészet ennél a háznál az alagsorba kerül (kazán, meleg vízhez tartály).
- Nyílászárók: a konyha és a nappali kert felé nyíló ablakai helyén ki lehet alakítani franciaerkélyes, nagy ablakokat, különösen, ha a tájolás is indokolja ezt (kelet-dél-nyugat). A fronton található kisebb szobában (gyerekszoba) még nyitnék a másik oldalra is ablakot (ha olyan a fekvés, ha nincs közel szomszéd, zajos utca, stb.), illetve a hátsó kisszobában (eredetileg konyha) nagyobbítanám az ablakot. Szintén nagyobb ablak kívánkozik az új fürdőre, mert a kamra iciri-piciri ablaka max. egy panellakás után lesz örömteli. Attól függően, hogy milyen messze van-e szomszéd, beláthat-e a fürdőbe, mi mennyire vagyunk szégyenlősek lehet magasra tett széles ablak (pl. 60 magas, 120 széles, a földtől 140-150 magastól), vagy normál parapettel, normál ablak (földtől 90-100 centire, 80 széles, 140-160 magas). A tejüveget én nem kedvelem, mert ha nem fürdünk, olyan kellemes kinézni. Akkor inkább tegyünk fa, fém, műanyag reluxát, amivel kizárhatjuk a kíváncsi tekinteteket, ha szükséges.
- Tárolás: Egyrészt a szobák sem kicsik, a szülői hálóban a fürdő felőli falon biztosan elfér egy gardróbszekrény (erre figyelni kell a falak átrakásánál, az ablak esetleges nagyobbításánál, hogy maradjon kb. 70 centi a szekrény elhelyezésére!). Ha a szobánk szomszédos a fürdővel, ráadásul a közös falon vannak a vizes kiállások, lehetőleg tervezzük a szekrényt arra a falra, remek hangszigetelő. A gyerekszobában bőven elfér egy akasztós-polcos szekrény és egy fiókos komód, ez elég az évszakos ruhák tárolására. A ház fontos tárolási helyszíne a közlekedő, ami legalább másfél méter széles, tehát kényelmesen elférnek a beépített szekrények, és van erre minimum 4 folyóméter! Tehát kabátokat, cipőket, bőröndöket itt lehet tárolni. Ha az enyém lenne a ház, akkor a fürdő és a háló közötti falszakaszra egy háztartási blokkot terveznék: kiépíteném a közlekedő felé a mosógéphez a kiállást és itt helyezném el a mosógépet, ha van szárító azt is, a szennyes és vasalandó ruhákat, a takarító-eszközöket, stb. Egy ilyen “szekrény” helyigénye minimum 180 centi (szélesség), és legalább 75 centi mély (tolóajtós megoldással). A fürdőszoba ezzel, hogy a mosás kikerülne onnan, egy más minőségi kategória lehetne!
- A közlekedő végében megnyithatjuk az új ajtót a leendő bővítés felé, így világos lesz a közlekedő. A fürdő helyére berakhatunk dolgozórészt, gardróbot. Mivel a bővítés felé innen fog indulni a fél szintnyi lépcső, ezért akár azt ki is alakíthatjuk, így ha nem is a legszerencsésebb módon, de lesz kijárat a kertbe.
Mivel a bővítés után a nappali és a konyha az új részben lesz, ami fél szinttel lejjebb, a kert szintjére kerülne, így ekkor felszabadul a jelenlegi nappali és konyha helyiségek. Szobából szoba lesz, de mit csinálunk egy megürült konyharésszel? Remek szülői hálót, saját fürdővel! Ehhez csak a vécé csövezését kell gondosan megoldani az első ütemben. A bővítés után a konyhabútorok az új részbe költöznek, a vizes kiállásokat használjuk, sőt, ha előrelátók voltunk, akár még a burkolat is maradhat. Ízlés kérdése, hogy már a felújításkor kialakítjuk az ablakot a szülői fürdőhöz (a jelenlegi rajzon nem szerepel), vagy ezt csak a második ütemben tesszük meg. (Ha már szigeteltünk és felújítottuk a homlokzatot, akkor ez kisebb rombolással járna, viszont egy plusz ablak a konyhában esetleg furán nézni ki.)
Az eredeti területen tehát marad 4 hálószoba, két fürdővel. Ez a két gyerek számára, a szülőknek és egy dolgozó-vendégszoba helyiségnek kiválóan meg fog felelni!
A következő, befejező részben következik a bővítés, és a teljes alaprajz!
Az előző három rész:
Az előző három rész:
Az olvasó kérdezi: mire jó egy kockaház?
Az olvasó kérdezi: kockaház átalakítása – mi van, ha modern?
Még mindig kockaház: nem csak szépészet, jöjjön az átalakítás!
Kérdésed van? Szívesen olvasnál többet lakberendezési témákban? Csatlakozz a Facebookon! Írj: lakasszabo@gmail.com
Remekül összefoglalja a ház előnytelenségét a cikk, van szerencsém ilyenben lakni, 10×10-es. A ház felét az utcai fronton a két garzonlakásméretű szoba foglalja el. Falunkban a konyhát a pincében helyezték el, ahova a külső lépcsőn jutottak le a lakók. A pincében van a kazánház is, ahova két óránként le kell menni tűzelni, és fél nap alatt ki hűlnek a falak, ha nincs befűtve. Szocreál de csodás.