Világjáró: Skandinávia, szeretlek!

2013. Mar. 25.

Ha szívesen nézegetsz szép képeket szép otthonokról, akkor szinte végtelen lehetőség nyílik a Facebookon , hogy kb. percenként megcsodálhass és lájkolj egy kellemes hangulatot, kivételes enteriőrt. Amióta nekem is dőlnek ezek a képek egyre inkább úgy érzem magam, mint aki már hetek óta csúcséttermekben eszik és rájön, hogy tulajdonképpen a nagyi húslevesét és a régi tábori paprikáskrumpli ízét egy szakács sem érte utol.

Mert túl sok. Túl tökéletes. Túl kimódolt. Too bold, mondanánk angolul.

Minél többet nézek nagyon mediterrán, nagyon vintage, nagyon rusztikus, nagyon dizájnos tereket, annál inkább rájövök, hogy:

“Tán csodállak, ámde nem szeretlek”.

És ennek kapcsán jutottam el ismét oda, hogy nekem tényleg a skandinávok jönnek be.

Kb. azért, amilyen ez a fenti konyha.

Egyszerű.
Nem látok rajta semmi olyat, amire évekig kellene kuporgatni a pénzt.
Kis túlzással bármelyikünknek lehetne ilyen konyhája (pl. egy pesti körfolyosós házban). És ez jó.
Praktikus, pont arra alkalmas, amire egy konyhának alkalmasnak kell lennie: főzés, evés.
Sosem fog kimenni a divatból.
Mindig van stílusmix: régi-új-retró-rusztikus-minimál, skandináv-keleti, stb. És ez sem kínosan és eröltetetten, hanem könnyedén.
A skandinávok tényleg tudják, hogy a kevesebb több.
Miközben minden részlet kellemes a szemnek, nem akar minden tökéletes, kimunkált, lehengerlő lenni.
Fenntarható, környezettudatos, természetbarát. Nincs erre megfelelő szó, mert ez náluk nem divat és mozgalom, hanem életmód, gondolkodás, elkötelezettség.

Sötét, földszinti, zsúfolt belvárosi lakásokban lakók: észre kell venni, hogy ez a megoldás, használjunk nagyon világos színeket! Mert nem trendet kell követni, hanem otthonos teret kell létrehozni.

Az IKEA talán legrégibb termékével, az Ivar szekrénysor fehér változatával, fehér fekvőfotellel, fehérre festett hajópadlóval. A színt a könyvek és a kültér hozza a szobába.

Régi lámpa a régi asztal felett, körben pedig funkcionális fehér konyha, olcsó fehér 15×15-ös csempével. Az itt lakók számára a csempe nem státuszszimbólum.

Bár a tér napfényes, a tulajdonosok gondoltak a hosszú és sötét télre. Zömében fehér berendezés, néhány egyszerűbb színes tárggyal.

Fehér konyha, régi bútorok felhasználával.

Amiben a skandinávok szerintem kiválóak:

1. Egy hangsúlyos színnel életet vinni az amúgy egyszerű elemekből felépülő berendezésbe:

2. Egy (vagy két) hangsúlyos – régi, vagy különösen kellemes – bútorral feldobni az egyszerű teret:

Amikor egy 600 forintos rizslámpa elviszi az egész teret! Nálunk a tehetősebbek elájulnának egy ilyen ötlettől: nekik oda a többszázezres lámpát, a milliós kanapét, a dizájn asztalt százezres székekkel. Mert azért látszon már, hogy vagyunk valakik!

Na jó nem egy: régi hintaszék, szép szőnyeg, családi festmények a falon. És könyvek. Valahogy arrafelé nem gondolják azt, hogy a könyvek rendezetlen látványa agyonvágja a dizájnt.

Kettő: régi karosszék, komód. Az egyszerű, de nagyszerű szőnyeg, a jó szín csak ráadás. A könyvek pedig természtesen részei egy otthonnak.

Nem kínosan válogatták a tapétát, ahogy az nálunk szokásos (stimmeljen a falszínnel, a díszpárnával, stb.), csak feldobja az amúgy fehér teret.

3. Keverjük a stílusokat! Szerintem ez a hozzáállás az egyébként környezettudatos skandináv életszemlélet része. Hozzuk a családi bútorokat, felújítjuk és használjuk azokat, aztán igény vagy szükség szerint kiegészítjük a szívünknek kedves darabokkal. Retro, antik, keleti, IKEA, rusztikus jól megfér egy térben!

Ősrégi zongora, modern képpel.

Mai dolgozószoba, retro bútorokkal.

4. A rendezettség szép! A skandináv belső terek számomra a funkcionális és rendezett összkép miatt is nagyon vonzóak. Minden a funkciót szolgálja, a tárgyak kézreesnek, kényelmesek. A tárolásban szépséget látni szintén északi elképzelés!

Kosarak, fiókok, dobozok – még a kamraszekrény is szép így.

5. Családközpontú terek: arrafelé nem koktélozgató örökifjaknak, 40+ szép és gazdag szingliknek tervezik a lakásokat, hanem a gyerekek is bemehetnek a nappaliban, van hely a játékoknak, le lehet heveredni autózni a szőnyegre, az ebédlőasztal nem ijed meg a festéktől és gyurmától!

Gyerekszobában pedig egyszerűen verhetetlenek! Semmi lányos-fiús kommersz cukiság, hiszen nem arra rendezkedünk be, hogy öt évente lecseréljük a berendezést!

Rend, praktikum és egy jó függöny.

Itt kevéssé féltenénk a berendezést!

Igen, ilyen is lehet egy lányszoba. Ráadásul így esélyes, hogy 13 évesen nem néz körbe a gyerek és hántja le körömmel az anyuka által kiválasztott “nőcis” tapétát!

6. A kevesebb több – szép részletek. Egyetemista koromban jártam Svédországban és szerencsére sok otthonban megfordultam. Elképesztő volt, hogy minden otthon milyen egyszerű, középosztálybeli, értelmiségi, magyar mércével mérve igencsak jómódú emberek nem gyűjtenek státuszszimbólumokat – a szüleim korosztálya akkor vásárolta a “koloniált” – viszont mindenki tett azért az otthonában, hogy szép tárgyak, kellemes látvány vegye körül.