Mondhatjuk, hogy kinek a pap, kinek a papné, és az angliai ingatlanok igencsak megosztják még az izgalmas lakásokért lelkesedők táborát is.

Van abban valami egészen elképesztő, hogy Angliában még simán laknak 16. században épült házakban, sőt, aki ott régi házat keres – period property – , az kicsit idegenkedik is az olyan újaktól, amik csak az 1900-as évek elején épültek! Példaértékű tehát, ahogyan az épített örökséget kezelik, ahogyan megbecsülik a régit és ezzel harmonikusan igyekeznek az új épületeket megtervezni és kivitelezni!

A másik oldalról pedig percenként a Gyaloggalopp ominózus jelenete: “hülye angolok, angol hülyék” juthat az eszünkbe, ha olyan házakat látunk, ahol csak lehajolva lehet belépni egy ajtón, mert az a középkorban bizonyára jónak számító 160 centis átlagos magassághoz épült. Ha pedig az épület igazi kuriózum, akkor a plafon sem sokkal magasabb…

Mit tanulhatunk az angoloktól? Mi az, ami kivételessé teszi a szigetországi lakáskultúrát?

Ahogy már írtam, az épített örökség tisztelete, és ez nem csupán a műemlékvédelmi hivatalra (ott még van olyan), hanem a hétköznapi emberekre is igaz.

A stílus. Nem annyira jön be nekem, mint a skandináv, mert az tud hibátlan lenni. Az angol szerintem ritkán ilyen, néhány megoldáson szinte minden lakásban meg tudunk hökkenni, de az összkép valahogy mégis olyan, amilyet ritkán látni itthon. Sosem wenge-bézs, kínosan trendi, nemigen látunk garnitúrákat, bútorcsaládokat, nem olyan kimódolt, lakberendezős, mint nálunk, hanem szervesen alakult, mindenképpen eklektikus, izgalmas!

A házak! Bár mindig sóvárogva nézem a country cottage jellegű házakat, de igazából csak addig, amíg meglátom, ahogy kétrét hajolva belépnek, és odabent is a csillárokat kerülgetik.

Nekem azt hiszem ott is a 19. század és a 20. század első fele tetszene. Mivel angolok, így az építészeti korszakokat is a királyok szerint jelölik. A 18. század végétől a 19. század közepéig tartott az ún. georgian stílus, vagyis a György királyokról elnevezett időszak. Ezeket a házakat azt hiszem bármikor elfogadnám, már van belmagasság, igazából egyszerűek, szimmetrikusak. Pl. a Büszkeség és balítéletben látunk ebből a korszakból kisebb kúriákat, de kastélyokat is.

Viktória királynő neve természetesen az építészeten keresztül is fennmaradt:

Őt követte fia, Edward, akiről ismét stílust nevezetek el. Nagyon bejön, hiába, a 20. század eleje ezek szerint mindenhol nyerő nekem!

A kertek. Ezen a téren hatalmas a lemaradásunk, több évszázados. Teljesen máshol tartanak, mint mi.

Nálunk ha nincs pénz, akkor jönnek a régi gumiabroncsok, a sörösüveggel körbekerített ágyások, jobb esetben rózsabokor a ház elé, ha urak vagyunk fű, ha kőgazdagok, akkor pedig katonásan sorakoznak a 3 méter magas tuják, tucatszám.

Angliában nagyon más a helyzet.

Neked is bejönnek a fura angolok?

http://www.from-london-with-love.com/
http://theswenglishhome.blogspot.hu/
http://www.telegraph.co.uk/property/interiorsandshopping/8845941/The-20-best-interiors-blogs.html