Lakjunk jól!

Kert-terv

Facebook oldalon ugyebár naponta van egy lakásbemutató. Egy álomlakásnak – ami nálam azért inkább ház – pedig van kertje. És a hosszú tél után elég volt meglátnom ezt a kicsi angol kertet, hogy rögtön arra gondoljak: a mienk ennél azért nagyobb! Tehát mindaz, amit látok, elvileg, ha nem is könnyedén, de megvalósítható lehetne. Új sportlehetőség / játszóhely a gyerekeknek, a kert intimitásának fokozása, és valami kerti, fűre telepített – tehát nem teraszos kiülő – magamnak (azt nem remélem, hogy az Uram lejönne a fedett teraszról kitéve magát az esetleges napsütés és/vagy nagyobb bogársűrűség veszélyének…).

forrás: Dwell

És akkor egyszerre elindult a mindjárttavaszvan érzés, ami azóta sem ért véget. Mondjuk mikor először tartottam egy kisebb birtokbejárást elborzadtam, mert minden olyan elképesztően rémes állapotban van,  a hideg tél végzetes volt a fűszerkertem és néhány kevésbé izmos bokor számára. Magamban pedig annyira még nem látom még a jedi erőt, hogy  minden héten, a szombat-vasárnap jelentős részében felvegyem a harcot a lepusztulás és elvadulás folyamatával.

A legdurvább a környék réme, a fekete macska által otthagyott brutál mennyiségű macskapiszok eltüntetése volt. Ettől mindig lever a víz. Bocsánatot kérek minden macskás olvasótól, mi nagyon nem vagyunk macskás család. Még a gyerekek sem. Senki, soha nem szeretett volna nálunk saját macskát. De a kertbe piszkító, a kedvenc énekesmadarainkra vadászó idegen macskákat pedig végleg nem. A férjem már végleges megoldásokon és lőfegyveren törné a fejét, én csak szeretném elvenni a cicus kedvét örökre, hogy betegye a lábát a kertünkbe, de nem láttam a megfelelő megoldást. Évekkel ezelőtt is volt egy ilyen rendszeresen portyázó kéretlen vendég, őt a férjem határozott megközelítéssel, jól hallható rosszkívánságokkal és egy  pontosan célzott seprűs dobással elkergette, ezután nagy ívben elkerülte a kertünket – mintha kutyánk lenne. Seprű bekészítve, de eddig nem voltunk elég gyorsak. Szóval marad a gereblyés megoldás a macskakaki összekaparására, ettől rosszul vagyok. A fiam felháborodottan közölte a minap: így hogy menjek ki a kertbe? Kakiban focizzak meg nyilazzak?

A megoldást látjuk: kutyát fogunk venni, persze nem a macskák miatt, hanem mert meghajlottunk a kislányom vágyakozása miatt – és azóta egy emberként lelkesedünk! Hogy egyébként hogyan kutyásítjuk a birtokot, az majd egy külön poszt tárgya lesz:)

Azt is szomorúan konstatáltam, hogy az őrületes munkával telt ősszel elfelejtkeztem a tulipán-nárcisz-krókusz telepítéséről, most aztán leshettem, hogy lesz-e szerencsém, és a beavatkozásom nélkül is előbújik-e valami? Volt, itt-ott előbújtak a tulipánok, krókuszok. Azért idén ősszel – bár kutya mellett nem tudom érdemes lesz-e? – remélem kialakítok egy holland szintű tulipánost! (Haha!)

Szóval vannak projekttervek a kertre.

  1. Kellene egy jó külsejű kerti csap
  2. Sövényesítés – majd miután kutyabiztos lesz a kerítés mindenhol
  3. Kerti ház
  4. Kerti hintaágy

Azt már tudjuk mivel: korallberkenye

A fenti képek forrása: Pinterest

Mindenesetre remélem, hogy a hétvégén – vagy a következőn – végre szép lesz az idő, és a már hetek óta kitakarított teraszt végre belakjuk és virágosítjuk! Mert minierkély vagy szuperterasz: mindenképpen örömteli!

Pinterest

Bolaget

House&Garden

MarieClaire

Micasa

Micasa

Hurrátavasz:) Ki a házból!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!