Lakjunk jól!

Az okos ház

Bár ilyentájt minden tele van szigeteléssel kapcsolatos reklámokkal, én mégsem arra szeretnék buzdítani senkit, hogy rohamosan szigeteljen, még a nagy hidegek előtt, inkább arra, hogy tervezzünk logikusan. Mert klassz azon morfondírozni, hogy metrócsempe vagy cementlap kerüljön az új fürdőbe, milyen legyen az álomkonyha, az új kanapé, stb., de legalább ilyen fontos, hogy az otthonunk jól működjön.

  • Legyen télen meleg, nyáron hűvös.
  • Ne legyenek hideg sarkok, ne húzzanak az ablakok.
  • Ne legyen penészedés.
  • Költsük a berendezésre, amit egy energiatakarékos ház megspórol a számlákon. Az igazi rezsicsökkentést:)

A mi házunk már kezd egészen megfelelni az energiatakarékosság elvárásainak. Miket tettünk eddig?

Ablakok

2007-ben, amikor vásároltuk a házat, kicseréltük a minősíthetetlen ablakokat. Az akkori minimumkövetelményeknek megfelelő, műanyag nyílászárókra. Mivel ablakunk rengeteg van – sajnos a ház fekvése elég rossz, északkelet-észak-délnyugat, még így sem elég világos néhány helyiség – pénzünk viszont igen kevés volt, így azt gondoltuk, hogy jó tettük, hogy a legolcsóbb ajánlatot fogadtuk el. Nem tettük jól. Az rendben van, hogy nem választottunk fa nyílászárót, mert a ház stílusához, vagy inkább stílustalanságához teljesen jó a műanyag is, viszont a U érték, a kamrák száma, stb. szempontjából igényesebbnek kellett volna lenni. Ma pedig ne válasszunk kétrétegű, hanem csakis háromrétegű ablakot.

muanyag-ablak-2

unifa-banner21

A másik hibát ott követtük el, hogy nem csináltattunk az ablakokkal együtt rejtett, vagy vakolt tokos redőnyöket. Kicsit csökkent volna az ablakok mérete, de a nyári meleg kizárására mégis ez lett volna a legolcsóbb és leghatékonyabb módszer a délnyugati (utcafronti) ablakok esetében. Az északi oldalon ez ugye nem gond, mert sosem süt be az ablakokon a nap, a keleti oldal is kezelhető függönnyel.

Miért kezdünk az ablakkal? Miért kell mindenre időben gondolni, az egész folyamatot előre tervezni?

Épp a héten láttunk olyan rémes megoldást, hogy szinte polgári villa tulajdonságokkal bíró házra az új tulaj odatette a rémes, külső, kiálló redőnytokokat. Torz homlokzat keletkezett, ezt nem lehet máshogy nevezni. Ilyet sose! A redőnynél a másik rémes megoldás, mikor utólag biggyesztik oda, és már a tok is rátakar az ablakra. Aztán vannak ezek a primitív, műanyag sínek, amik azonnal tönkrevágják a szép ablakot. Mindig ragaszkodjunk ahhoz, hogy lássuk a kész rendszert a boltban található mintákon, referenciaházon, stb.

kombi_redony

Ilyet ne!

vakolhatotokosredony

A harmadik hiányosságunk, ami szerencsére később pótolható, a megfelelő számú szúnyogháló. Mi a Duna közelében, egy bányató mellett lakunk, nyáron hullámokban ugyan, de rettentőek tudnak lenni a szúnyogok. És nem csak szúnyogok vannak, hanem legyek is, meg egyéb rovarok. Tehát őket kint kell tartani. Ebből a megfontolásból mi helyiségenként egy szúnyoghálót vettünk. Iszonyatos, kintről felcsavarozható fajtát, ez szállításkor derült ki – ti mindig kérdezzétek meg a fix szúnyogháló esetén, hogyan lesz rögzítve, ugye kivehető télre, meg lemosni? Felhúzható szúnyogháló is van, sokkal drágább, és kell egy tok, amibe felhúzható, szóval szerintem ez redőnnyel együtt jó választás. A nyári hőséggel nem számoltunk, úgyhogy most pótolgatjuk a szúnyoghálókat, mert bizony a ház forró nyári napokon éjjel csak akkor szellőzik ki, ha sok ablak van nyitva, sőt még inkább akkor, ha tudunk kereszthuzatot csinálni – erre nagyon figyeljünk a szúnyoghálók kiválasztásánál. Színre pedig a háló legyen szürke. Csakis. A zöld ugye fúj, de a fehér és a fekete is. Rikítanak. A szürke pedig nem látszik.

Mindent összevetve, az ablak esetében mindig tervezzünk rendszert: ablak (fa/műanyag/fém)? Mivel árnyékolunk? Hová tesszük a szúnyoghálót? A tervezett elemek hogy fognak együtt kinézni? Pl. drága fa ablak, műanyag tokos redőnnyel és ronda szúnyoghálóval? Végül az sem mindegy, hogy ki és hogyan szereli be az ablakot. Mert hiába a tökéletes üveg, meg profil, ha a falnál nincs rendesen tömítve és húz be a hideg!

Fűtés és melegvíz

Amikor vettük a házat, tudtuk, hogy a pénzünk teljes felújításra nem lesz elég, de semmit nem akartunk kétszer megcsinálni. Ezért jöttek először az ablakok (láttunk olyan nagy értékű házat mostanában, ahol körbeszigetelték az ócska nyílászárókat…), aztán bent kellett rendet tenni – falak, vezetékek, festés, burkolás, konyha. A fűtést és melegvizet adó  gépek ugyebár falon kívül vannak, a végpont bármikor cserélhető, úgyhogy ez várhatott.

Aztán jöttek a számlák. Ócska, nevenincs kazán, évi 3500 köbmétert megevett. Félmillió csak fűtésre, évente. Ráadásul nyílt égésterű, lent a pincében, szóval ha a férjem lement barkácsolni, 10 percenként szólítgattam, nehogy szénmonoxid mérgezést kapjon. Az igazi pénznyelő mégsem ez volt, hanem az özönvíz előtti villanybojler, tehát a havi villanyszámlánk is egetverő lett.  Kis fejszámolás után rájöttünk, hogy itt csak a csere segíthet, és ez lesz a leggyorsabban megtérülő beruházás, 2 év alatt behozza az árát. Ha már váltunk, akkor váltsunk a legjobbra, azaz egy kondenzációs kazán + egy 160 literes, tárolós, melegvizes, gázüzemű tartály lett a megoldás – 4 évvel beköltözés után. Ezek így együtt a tökéletesek családi házban. Egy ekkora tartály mellett még akkor is használható több vízvételi hely, tűrhető a nyomás, a víz hőmérséklete pedig teljesen rendben van, ha ketten fürdünk, sőt valaki még mosogat is – és erre azért kicsi az esély! És nincs vagy fűtünk vagy fürdünk effektus, mint a kombi kazánoknál. Ezzel a beruházással nem is tévedtünk – a rezsicsökkentéssel együtt – havi 50 000 forinttal! csökkent a gáz- és villanyszámlánk együttes összege.  Hurrá.

ariston_akcios_gazbojler_kemenyes_allo efdaf54bfe81e8ba6ce6c09c263c5a99cc39fa9e.7062.l

Szigetelés

Beköltözés után a sokkoló események sora nem ért véget a hatalmas számlákkal, a néhol huzatos ablakokkal. Hanem döbbenten tapasztaltuk, hogy mindent elönt a penész. Elsősorban persze a hideg sarkokon, a bútorok mögött (de sunyi!)  jelent meg, aztán elképesztő méretekben a plafonon is.

A penészedéssel kapcsolatban a legellentmondóbb híreket kaptuk:

  • szigetelni kell, és eltűnik,
  • ha szigeteltek, teljesen elszabadul a pokol, a ház nem fog tudni szellőzni.

(Azt azért érdemes figyelembe venni, hogy mi november-decemberben újítottuk fel a házat, új volt a vakolat, épített falak, teljes aljzatbetonozás, szóval rengeteg víz került a házba!)

Mivel a nem szigetelt állapotban mindent elborított a penész, ezért pár évvel később csak megpróbálkoztunk a szigeteléssel. Alulról mi rendben vagyunk, teljes területen száraz pince van, állandó 12-20 fokos hőmérséklettel. Felül viszont a beton födém és a teljesen szigeteletlen padlás és tető. Télen penész, nyáron a felső szinten ömlött a hőség a plafonból (a felső szint emelet, nem tetőtér). Tehát első körben a padlást szigeteltük, mégpedig Knauf 15 centis kőzetgyapot szigetelővel. A padláson nem tárolunk, nem fogjuk sose beépíteni (4 szintes ház?), szóval nem kellett lépésálló szigetelés, viszont a kőzetgyapotot sk. sokkal kevésbé kellemetlen rakni, mint az üveggyapotot. A környezetvédelmi szempontokról nem is beszélve. Fél napos munka volt az 60 négyzetméter.

knauf

A plafon penészedése azonnal és teljes mértékben megszűnt a szigetelés után, érezhetően csökkent a nyári hőség, és a fűtésszámla is lefelé indult – ez a művelet megelőzte a kazáncserét.

Minden anyagi erőforrásunkat beforgatva (sőt annál sajnos kicsit többet) tavaly nyáron vastag kabátot kapott a házunk. Erről már írtam, végül a legegyszerűbb, de jó minőségű polisztirol szigetelést választottuk. Nem lett se kétoldalas Rockwool Frontrock kőzetgyapot, se reflex grafitos polisztirol.

A Rockwool rendszer páraáteresztő, nem zárja le a ház természetes szellőzését, plusz kívül kemény anyag – madarak és egyéb mechanikai sérülés lehetősége, hiszen a szigetelt ház már nem kőkemény többet! -, nem éghető. Ezek nagyon tetszettek. Főleg a keménység, meg hogy nem éghető, mert arról a cég becsületesen felvilágosított, hogy a belső térben használt diszperzites festék már maga párazáró, tehát emiatt ne tegyünk drágább anyagot. Az ár pedig nagyon jelentősen drágább, mint a polisztirolos rendszereknél, mert drágább a szigetelőanyag, a kapcsolódó ragasztó, a vakolat, ha jól emlékszem a dűbel-tipli is, és persze a munkadíj, mert ezt nehezebb rakni, hiszen kívül kemény, kevesebben választják, kisebb benne a gyakorlat.

rockwool-frontrock-04

A grafitossal nem szimpatizáltam egy percig sem, ha már polisztirol, akkor legyen az olcsóbb, gondoltam. Egyet felejtettünk ki a történetből, mégpedig a vastagságot. Mert a grafitos jobban szigetel, tehát ugyan olyan hatást vékonyabb anyag ér el, vagy azonos vastagsággal jobb eredményt érhetünk el.

Grafit-Reflex-hőszigetelés-elhelyezése

Szerintem sokan kevéssé gondolnak arra, hogy a ház meg fog hízni a szigeteléssel, mégpedig jelentősen. Ez akár vonzónak is tűnhet, nagyobb lesz a házunk!, de csomó helyen egyszerűen nem fér el a vastagabb anyag. Nálunk pl. faragni kellett a külső lépcsőből, a fenti üvegtégla ablaknál belóg a szigetelés, az ablakok elég mélyen vannak szigetelés után, a teraszon az egyik boltívnek eltűnt a széle, stb. Vágni kellett a szúnyoghálókból, végleg búcsút mondtunk a zsalugátereknek – nagyon sokért át kellett volna szabni valamennyit. A lábazat felett pedig jelentősen kiugrik a szigetelés! Nálunk ez éppen nem zavaró, de nem vagyok biztos abban, hogy minden háznak jól áll az ilyesmi.

Mivel számítások alapján 12 centit raktunk a B30-as falra, most ki lehetne kalkulálni, hogy ekkora grafitos mire lett volna elég, vagy ilyen hatásfokkal maradhattunk volna karcsúbbak. A vastagságnak egyébként nem csak a fűtésszámla miatt, hanem pl. a penészedés miatt is van jelentősége. A nálunk dolgozó szakemberek azt mondták, hogy ott jelenik meg szigetelés után a penész, ahol túl vékony az anyag. Ezt tudományosan semmiképpen nem tudom alátámasztani, de azt egy tél után leírhatom, hogy a penész teljesen eltűnt.

Időzítés: a jó szakemberek le vannak kötve egy-egy szezonra. Mivel mindenhol az építőipar haldoklásáról hallani, mi is azt hittük, jó mestert találni nem lesz nehéz. Tényleg nem az, főleg egy faluban, ahol meg tudsz nézni referenciaházakat, ám a jó szakemberre várni kellett. A férjem viccesen azt mondta tavaly: fogadjunk, végül majd beszigetelik a hőséget a házba… Tényleg ez történt! Vagyis május-június helyett augusztusra csúsztunk.

Mi a szigetelés további előnye?

Nyáron tényleg hűvösebb, télen eltűntek a hideg sarkok, neki lehet támaszkodni akár az északi falnak is, az ablakok körbeszigetelése kompenzálta az ablakok, vagy a szerelés gyenge kivitelét, és a huzat megszűnt.  Az pedig már csak hab a tortán, hogy a ház régi, kopott, öreges kinézete jelentősen megfiatalodott az új színekkel. A hogyan válasszunk színt a vakolatra, egyébként szintén jó kérdés, mert aki azt mondja a házra, hogy sárga, azt lelövöm, bár nem jár messze az igazságtól:)

Akkor készen vagyunk?

Mi most úgy gondoljuk, hogy energiatakarékosság szempontjából körülbelül igen. Az izzóinkat ledesre cserélgetjük szépen ütemesen (ez nem reklám, de szerintem az IKEA led izzói ár és teljesítmény szempontjából verhetetlenek!). Vigyázat: a lámpa vásárlásánál győződjünk meg, hogy az milyen izzóval működtethető! Nekünk van három pofás lépcsőházi lámpánk, borzalmas áron lehet bele speciális izzót kapni, ami ráadásul hagyományos típusú, folyton kiég, és zabálja az áramot!

Persze ha hirtelen ránk szakadna egy nagyobb összeg, akkor az utcafronti ablakokra zsalúziát szerelnénk a nyári árnyékolás miatt. És soha nem mondd hogy soha, szóval ha jönne valami óriási pályázat napelemre, akkor azt erősen megfontolnánk.

zsaluzia_28

Pilisszentiván 008_kivulrol_szembol

Addig is furatunk jövőre egy kutat, hogy mégse csapvízzel locsoljunk:)

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Lakjunk jól says: (előzmény @laesan)

    Köszi:) Na. ezek a magyarázatok nekem nem mennek. A férjem mindig kis sajnálkozással megjegyzi: bölcsész…

  2. laesan says:

    Tényleg jó cikk, és a kiegészítés is. 🙂

    Egy apró infó:
    a vastagság kontra penész nem egészen urban legend, de ennél összetettebb a probléma.
    A penész ott jelentkezik, ahol az ún. hőhíd van. Ez történhet a különböző szerzetek találkozásánál (ld. fal-padló, vagy lábazat, stb.), illetve a különböző hővezető tulajdonságú anyagok találkozásánál is (pl. beton pillér a tégla falban, vagy rossz szigetelő ablak a leszigetelt falban, ne adj isten rosszul beépített ablak).
    És ezzel összefüggésben valóban él az az ökölszabály, hogy a rosszabb hőtechnikai tulajdonságú épületszerkezet, vagy anyag elé nagyobb vastagságú vagy jobb teljesítményű hőszigetelést kell tenni a probléma elkerülése érdekében.
    Persze van az a szigetelési vastagság ahol ez már nem olyan erős szempont, mert a különböző szerkezetek lehűlése nem tér el annyira egymástól, hogy az páralecsapódáshoz, és ezáltal penészedéshez vezessen.

  3. Köszönöm, remek kiegészítés a poszthoz!

  4. Katinka Kárpáti says:

    Ilyen jó téma és sehol egy komment? Bár tény, hogy ez bonyolultabb, mint a csempe színén filozofálni 🙂

    Ablakok: U-érték számít, a kamrák száma – szakember szerint – parasztvakítás, mivel ugyanazt az x centit használja az összes, szóval tök mindegy, hány kamrára oszlik. A 3 réteg jó, de figyelembe kell venni, hogy sötétít. Nekem ezt a párom csak akkor vallotta be, amikor már beszerelték az ablakokat, és sajnos ez a nappalinak nagyon sokat ártott.
    A fa ablak tényleg sokkal szebb, de mérlegelni kell, hogy a műanyaggal ellentétben rendszeres karbantartást (praktikusan újrafestést) igényel. Mi – többek közt – ezért nem választottuk. A horror ára nem játszott, ááá….

    Redőnytok: hát, a miénk olyan, mint az “ilyet ne” képen, de el fog tűnni a szigetelésben, szóval végül is olyan lesz, mint a második kép. A szúnyogháló esetében nekem nagyon meglepő volt, hogy a redőnnyel kombinált nem drágább, mint a redőny + táblás, sőt.

    Fűtés + HMV: Érdemes alaposan utánaszámolni, hogy a kondenzációs kazán behozza-e valaha az árát, mivel megfelelően szigetelt házban ez egyáltalán nem biztos. Nálunk az jött ki, hogy a kb 100 ezer forintos különbség a kazán várható élettartama alatt soha nem térül meg. Inkább többet költöttünk szigetelésre, de erről majd lejjebb. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a kondenzációs kazánhoz nagyobb radiátorok kellenek, mint a turbóshoz, azok pedig drágábbak, bár a különbség nem jelentős.

    Szigetelés: a tetőt, a homlokzatot és a lábazatot egyaránt szigetelni kell. Ahonnan hiányzik a szigetelés, ott keletkezik a penész. Nálunk a tetőtérbe 25 centi üveggyapot került, és nem a leggagyibb, hanem egy fokkal jobb U-értékű, asszem 0.44 helyett 0.39, de nem akarok hülyeséget mondani. A homlokzat 10 centi grafitos EPS-t kap, a lábazat pedig ugyanannyi XPS-t. Ez mellesleg megoldja azt a problémát is, hogy a lábazat és a homlokzat nincs egy szintben. Eredetileg 14 centis sima polisztirol EPS lett volna, de azzal az volt a gondunk, hogy túl duci lesz tőle a ház, ráadásul minden kiegészítő jelentősen drágább hozzá az indítóprofiloktól a dübelekig, így maradt a 10 centi grafitos. Ez elvileg 12 centi simának felel meg egyébként.
    Az ablakok problémáját úgy lehet megoldani, ha az ablakcserénél eleve a külső falsíkra teszitek az új ablakokat. Ezzel a belső párkány ugyan megnő, de az nem gond, max. több virágcserép fér rá 🙂 Viszont nem lesznek az ablakok irreális mélyen a falhoz képest. Ehhez persze tudni kell az ablakcserekor azt is, hogy később szigetelni akartok, ha jól értem, nálatok ez nem volt egyértelmű.
    A vastagság kontra penész dolog szerintem urban legend, az U-érték számít, nem a centi.
    Időzítés: hát… szerintem ezt akkor csinálja az ember, amikor 1. pénze van rá, 2. ráér. A szakember kérdés nálunk nem játszik, sk rakjuk fel, ez már a második házunk és az első jobban sikerült, mintha szakember csinálta volna, ez tuti. A párom szigetelés-mániás, tűzzel-vassal üldözi a hőhidakat 🙂

    Ledek: felvásároltuk az Ikea akciós készletét, kíváncsi leszek az eredményre, ha végre beköltözünk.

    Napelem: majd egyszer.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!