Lakjunk jól!

Alapozzunk fehérrel!

Az otthonunk kialakításánál – hacsak nem birtokolunk egy izmosabb bankszámlát – a a magazinokban bemutatott lakásoktól eltérően az a helyzet, hogy sosem lesz készen az egész egyszerre. És mire a végére jutunk, addigra az eleje felújítás után kiált.
Mi most ebben a cipőben járunk. 6 éve nagyrészt felújítottuk az akkor vásárolt házat (alaprajz átrendezése, ablakcsere, burkolatok, festés, konyha, fürdők, fűtésrendszer végpontjai). Bútorokra már nem maradt pénz, a fűtés lelke, a kazán még hátra volt, és teljesen hiányzott a külső szigetelés, festés ésatöbbi. A kazáncserét tavaly kinyögtük, mert a régi már az életveszélyes határán volt, idén pedig a ház külseje került sorra (részletek még jönnek!). De eközben persze a belső festés már a végét járja (kisgyerekek mellett max. 5 évet bír, így vegyetek drága tapétát…), bútoraink azóta sem lettek, ráadásul új funkciókra van szükség.
Mindezek alapján az a kérdés foglalkoztat mostanában nagyon, hogy milyen a jó alap egy otthon kialakításánál, hogy a folyamatos változás a lehető legegyszerűbben, legtakarékosabban és nem mellékesen tetszetős eredménnyel legyen megoldható?
Remek fürdő gyerekeknek. De ha fehérre festjük majd 5 év múlva a színes ajtókat, akkor egy fiatal hölgynek/úrnak is tökéletesen megfelelő lesz!
 
Az alapoknak olyannak kell lenniük, amin nem fog az idő vasfoga, sőt az esetleg változó ízlésünk sem talál rajta kivetnivalót – még évek múlva sem.
Egy ilyen alap lehet a fehér. Fehér csempe, fehér nyílászárók, fehér alapdarabok. Fehér fal. És ezt lehet aztán dekorálni, pillanatnyi ízlésünk szerint. Mert a fehér szoba akkor jó, ha bár alapvetően fehér, akár nagyon színesnek is láthatjuk!
Fehér és gyönyörű nyílászárók, a padlócsempe ahogy divatos már 20 éve, még maradhat is 20 évig. És hozzá pimaszul csíkos tapéta és színes műanyag lámpa. Ugye látjuk ezt az előszobát évek múlva is, fehér falakkal, családi örökségből származó festményekkel, vagy éppen kortárs darabokkal. Saját fotókkal.
Fehér konyha, fehér étkező, fapadló. És egy álomszép tapéta, ami így meghatározza a teret.
Alapvetően fehér, néhány pirosas-narancsos folttal.
Fehér fehérrel és fával. A székek ma zöldek, később lehetnek fehérek, vagy az éppen aktuális kedvenc színnel is átfesthetjük.
Fehér, ahol még a pohár narancslé is ütős színfolt!
Fehér és fa, az örök páros. Ha megunjuk az ablakot a világra, akkor jöhet a helyére bármi.
Hófehér és minőségi tapéta – amit azért nem váltunk le egyik napról a másikra. De amilyen szép, nem is vágyunk rá! Ha gyakran változik az ízlésünk, akkor tapétázzuk csak az ágy mögötti falat, a többi pedig maradjon fehér!
Fehér, fehér és még több fehér. Nem unalmas, de bármilyen újítást befogadna.
Ha már erős alapokról van szó, akkor egy szabadon hagyott téglafal nyerő lehet. Főleg ilyen térben! A szőnyeg itt ütős darab. Ha megunnád, te mit tennél esetleg a helyére?
Ez sem rossz: fekete-fehér! Egy erős színfolt (festmény, lámpa, szőnyeg) és egy más teret kapunk!
Minden fehér, ám nem unalmas. Csak tiszta, puha, otthonos, letisztult.
A fenti példák alapján talán elhiszitek, hogy a fehér egy megunhatatlan és tökéletes alap.
Mikor érdemes fehér alapokon gondolkozni?
  • Amikor új lakást alakítunk ki és még nincsenek konkrét elképzeléseink az egyes helyiségek hangulatáról. Ilyenkor érdemes semleges alapokkal kezdeni, amiket később szívesen öltöztetünk.
  • A mostani építkezők jó helyzetben vannak, mert a fehér divatos, és már látjuk, hogy az is marad. Tehát ragadjuk meg a lehetőséget, csináljunk fehér fürdőt, fehér konyhát, bátran válasszuk a fehér falakat.
  • Gyerekszobánál biztosan nyerő a fehér bútor, mert ahhoz később más garnitúrákból is tudunk fehér darabokat választani, és remekül fog passzolni.
  • Lehet “visszafehéríteni” a berendezést. Mi is most ezen vagyunk: a krémes-sárgás falak fehér színt fognak kapni a következő festésnél, a konyhában a fehér bútorokhoz most már bátran fogunk fehér falat választani, mert az nem unalmas lesz, hanem ragyogó, a gyerekszoba már jelentősen fehéredett és a dolgozó-vendégszoba is fehér lesz, a fallal megegyező színű fehér polcokkal.
 
 
És mikor nem érdemes?
Ha nagyon összevissza bútoraink vannak (pl. első lakás, összeköltözés, stb.). Azokat egy jól megválasztott, karakteres falszín tudja összeterelni! A fehér akkor lehet majd nyerő, ha a bútorokat azonos nevezőre hozzuk, pl. festéssel, ami persze lehet fehér is.
Nekem lenne még pár ilyen “alapozó”, ami hosszú időre hátteret adhatna a változó berendezésnek:
  • polgári belmagasság (kb. 3 méter)
  • tölgy fapadló
  • natúr fa ablakok
  • néhány régi, szép vonalú bútor
  • cementlap burkolat, mértékkel.
Ezeket sosem tudnám megunni!
Te milyen berendezési elemet tartanál meg örökre?

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!