Lakjunk jól!

Panellakás átalakítása - csak szépészet, vagy szabászat is legyen?

Aki panellakást akar felújítani, annak van egy jó és rossz hír:

A jó hír az, hogy a nagyon költséges témák, mint fűtésrendszer, közművek átalakítása nem lakásonként történik, hanem erre csak az egész ház szánhatja rá magát, jellemzően nagyrészt pályázati pénzből. Rossz hír: bár nem annyira reménytelen, mint azt régebben gondoltuk, de a házgyári technológiával épült lakások átalakításánál azért korlátozottak a lehetőségeink.

Faluház, Óbuda

Bár sokkal izgalmasabb lenne mindjárt belevágni a színek, burkolatok, konyhabútor stílusok témájába, de a felújításnak az sosem az első, hanem inkább az utolsó fázisa. Melyek azok a szerkezeti átalakítások, amelyek mégiscsak ránk várhatnak?

Nagyobb értékű beruházás lehet – és egy komplex felújításnál ezt nem is tudjuk kihagyni – az ablakok cseréje.

Miért kezdjük az ablakkal? A mázolt, elavult anyagból és vasalatokkal készült nyílászárók ideje lejárt! Ócska ablak felújított szobában még rondábban néz ki, egy ablakcsere ráadásul tisztességes rombolással jár, tehát mindenképpen megelőzi a festést, tapétázást. Ha egy “mester” azt ígérte, majd a drága csere helyett ő feljavítja a meglévőt, ne dőljünk be az ajánlatnak. Ilyen alapon akár ugyan azon az ablakon ki is dobhatjuk a pénzt! Ma elvárjuk egy ablaktól a jó szigetelést, a speciális üvegezést, a kiváló vasalatokat, ezeket utólag már nem lehet pótolni.

Az ablak felújítása sokszor része a ház teljes külső felújításának (szigetelés és nyílászárók cseréje). Ilyenkor az egész házban azonos ablakokat építenek be, ettől nagyon látványosan fog javulni a társasházunk kinézete.

Ha mi külön vágunk bele a felújításba, mert nem akarjuk megvárni, míg mindenki rászánja magát a házban, egyre ügyeljünk: pontosan olyan osztású és színű ablakot építsünk be, mint a meglévő. (Ha én lennék a városi építési hatóság, sőt egy lakóközösség felelőse, rettenetes pénzbírsággal és bontással sújtanám azokat, akik egy társasházban egyéni ablakot építenek be – más szín, más osztás – mert ezzel tönkreteszik a homlokzatot, azaz a többi lakás értékét is csökkentik!)

Az azonos osztás nem jelenti azt, hogy ne lehetne sokkal okosabb ablakra cserélni: bukó-nyíló a csak nyíló / csak bukó, sőt, borzalmak borzalma, középen elforduló ablak helyett, stb. Arra ügyeljünk, hogy minden ablakszárny nyitható legyen, mert az emeleten elég drága lesz alpinistákkal tisztíttatni a fix beépítésű ablakrészt!

Az ablakcserénél a régi felújítása mellett másik átverés, hogy a tokot nem, csak az ablakszárnyat cserélnék, és így mennyivel olcsóbb, ráadásul megspóroljuk a felfordulás nagyrészét! Ilyet sose tegyünk, mert ezzel a szigetelés 0 marad, szörnyen ronda lesz, a lakásunk értékét nem növeltük, hanem inkább csökkentettük (ki akarna 30-40 éves fa tokban új műanyag ablakot?).

Anyag: panelben válasszunk műanyag nyílászárót, mert kirándulni sem megyünk öltönyben. Oda egyszerűen az való.

Az is nagy divat volt panellakásokban, hogy beépítették az erkélyt, pontosabban a loggiát (ami az épület síkjában lévő”erkély”). De nem ám szakszerűen, úgy, hogy evvel valóban növeljék a lakás alapterületét, hanem egyszerűen tettek a loggia falára egy vacak ablakot.
Nem túl vonzó.

Ezzel az eredeti szoba sötét lett, megszűnt a közvetlen szellőzése, ráadásul a beépített erkély télen hideg, nyáron forró volt, a lomok tárolásán kívül semmire nem lehet használni.

Úgy hirdetik, mint kiváló példa – igazából rémes!
Legtöbbször valami ilyesmi az eredmény. Rettenetes.
Beépítsük-e az erkélyt?
Szerintem ne! Ha már panelben lakunk, ráadásul olyan szerencsések vagyunk, hogy lenne egy pár négyzetméter kapcsolatunk a friss levegővel, akkor ezt használjuk ki!
Erkélydekor ragasztószalaggal
Idétlen megoldás, hiszen ritkán terítünk füvön, de legalább nem a régi lábosok vannak az erkélyen!
Sőt, még azt is javasolnám, ha beépített a loggiánk, gondoljuk meg, érdemes-e visszabontani, főleg, ha lomtárnak tudjuk csak használni!

Egy szoba mérete nem csak úgy növelhető, ha konkrétan hozzáadunk az alapterülethez, hanem akár úgy is, hogy látványban bővítjük. Tehát például hozzákapcsoljuk vizuálisan az erkélyt. Ez úgy lehetséges, hogy a szokásos szerencsétlen ablak+erkélyajtó helyett az ablak alatti félfal bontásával egy hatalmas ablakot és erkélyajtót építünk be, persze feltéve, hogy a loggia fala tömör, tehát a homlokzati átalakítás nem látszik az utcáról.

Az eredeti megoldások erkélyajtóra. Nem túl szép!

Bár csak olyan képeket találtam, amelyeken tolóajtó van, de nekünk nem lesz erre szükségünk, ráadásul az ára horribilis (simán 1 millió körül). Helyette egy ilyesmi, fix ablak és bukó/nyíló erkélyajtót építsünk be.

Az egyik szárny legyen fix, mert a képen egy bukó/nyíló és egy nyíló látszik!

Tehát ha van egy ilyen erkélyünk:

Csap Viktor belsőépítész által felújított panellakás

akkor azt igazán kellemes látni a szobából, a nagy üvegfelületen keresztül.

Lehet olyan helyzet, amikor érdemes beépíteni a loggiát: a lakás forgalmas út mellett fekszik, vagy egyéb okból alkalmatlan az erkély arra, hogy valaha is kiüljünk oda. Ha beépítünk, akkor viszont csináljuk rendesen:

  • Igazi erkélyt ne építsünk be, mert az szörnyen fog kinézni és használhatatlan lesz (javasolnak üvegtáblákat, ne dőljünk be ennek).
  • Ha loggia, akkor bontsuk ki a meglévő falat és ablakot a szoba felé. Ez mindenképpen bontható, hiszen nem teherhordó felület, sőt általában nem is beton.
  • Építsünk be jól szigetelő ablakot a loggia ablaknyílásába.
  • Vigyük ki a fűtést az ablak alá.
  • Olyan funkciót tervezzünk oda, ahol nem gond a szintkülönbség a szobához képest (dolgozó, olvasórész, télikert (de itt is legyen egybenyitva a szobával), könyvtár, varrószoba, kávézósarok (normál étkező általában nem fér el).
  • Azaz ha beépítünk, akkor teljesen integráljuk a loggiát a lakótérbe!

Végül a legnehezebb téma: a panellakások nem túl népszerű alaprajzának átszabása. Vagyis lehet-e falat bontani panelben?

Először is, a panellakások beosztása nem is olyan rossz. A későbbi építésűek simán felveszik a versenyt a 2000-es évek építési őrületében készült szörnyű lakásokkal (ablaktalan konyhák lehetetlen helyen, berendezhetetlen félszobák, stb.).

A legfiatalabb budapesti lakótelep (1989), cseréptetős, négy emeletes, tömbfűtéses ház legnagyobb lakása: 87 nm, 3 szoba. Teljesen vállalható alaprajz, a konyha-étkező-nappalit már egybenyitották.
Panelkor első szakaszában épült 10 emeletes ház 2 szobás, 48 négyzetméteres lakása. Nagyon egyszerű alaprajz, de használható. Létezik loggiás változat, ott a második szoba kisebb. Ha csak ketten laknak a lakásban, a fürdő és vécé összenyitását érdemes végiggondolni.
80-as évek eleje, Óbuda, itt már rájöttek, hogy az emberek esznek is, tehát étkező is van. A nappali kényelmes (kb. 20 négyzetméter), a háló is egész szoba.
Ez a lakás is a panelkorszak végén készült, ezeket mindig amerikai konyhássá alakítják. Kellemes erkéllyel, 2 hálóval, amelyek között nem fix fal van, csak beépített szekrények, tehát ki lehet alakítani egy kényelmes, tágas hálót is.
Például így lehet átalakítani, bár a konyha-étkező-nappali összenyitása félmegoldás (miért nem bontották az összes falat a konyhán?). Ráadásul az étkező az eredeti helyén jobb volt.
A legdrágább budapesti panel: Pók utca széle, három emeletes házban, garázzsal, 4 kényelmes szoba, a közösségi terek különösen nagyvonalúak, viszonylag tágas fürdő, gardrób, nagy, intim erkély.
Óbuda, régebbi építésű, 10 emeletes ház, 64 nm-es, 3 szobás lakása. Van benne lehetőség, mégpedig szerkezeti átalakítás nélkül is!
A régi lakásunk: Óbuda, 1974-ben épült, 66 négyzetméteres lakás. Itt egy betonvágás szükséges lenne: a középső szobát a közlekedőtől elválasztó fal felesleges. Anélkül a lakás sokkal tágasabb és jobban használható lehetne!


Miért érdemes inkább alaprajzon belül felújítani?

Szögezzük le: a panellakás újrarajzolása nem egyszerű téma. A panelek egészen más technikával épültek, mint a téglaházak, azaz a szerkezeti elemek is másként kapcsolódnak egymáshoz. Míg egy hagyományos építésű háznál a válaszfalak sosem viselnek terhet, tehát korlátozás nélkül bonthatóak, illetve a főfalakon is nyitható a megfelelő áthidaló beépítésével új, akár nagyobb nyílás is, a paneleknél más a helyzet.

Sose tervezzünk, és főleg ne próbáljunk falkívágást szakértő és építési engedély nélkül kivitelezni, mert az beláthatatlan következményekkel járhat.

Alapvetően a válaszfalak esetleg, vagy részben bonthatóak, a főfalak viszont alapszabályként nem. Az is kérdés, hogy milyen bontások történtek már a velünk függőlegesen egy oldalon lévő lakásokban. De felesleges is tippelni, mert úgyis erre szakosodott céget kell kihívni, amelyik az engedélyekig bezáróan végigviszi a folyamatot.

A másik nehézség: a betonvágás nagyon költséges művelet, mert speciális szerszám kell hozzá, ráadásul a kivágott faldarabokat elszállítani sem egyszerű (nagy súly, emelet, stb.).

Mit tehetünk mi?

  • Fogadjunk lakberendezőt, hátha kitalál valamit a meglévő beosztással. Ha sikerül, akkor megússzuk a nagy felfordulást és pénzben sem járunk rosszul. A szakember segítségével esetleg egy apróbb változtatással sokkal használhatóbb lesz a lakás.
  • Kis változást tervezzünk: összenyitjuk a konyhát az étkezővel, vagy legalább megnyitjuk a falat.
  • Egy kisebb lakásban (max. 2 szobáig, max. 2 főig) egybenyittatjuk az apró vécét és fürdőt és lesz egy egész kellemes helyiség.
  • Mindenképpen rajzoljuk le, mit szeretnénk. Legfeljebb a betonvágással foglalkozó cég majd kiábrándít, hogy ebből mi nem lehetséges.
A panelsorozat következő részeiben néhány nagyon jól sikerült felújítás következik:
  • Mit hoznak ki építészek egy saját panellakásból?
  • Milyen a panel, ha első lakás?
  • Milyen a panel, ha középkorú pár a költözés helyett a felújítást választja?

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!