Lakjunk jól!

Lakberendező: kell-e nekünk olyan?

Néhány szakmát az emberek többsége úri huncutságnak gondol. A lakberendező is biztosan ezek közé tartozik. Szerintem ez nagy hiba.
Bár engem nagyon érdekel a lakberendezés, tudom is, hogy hová mit szeretnék, ezzel együtt, ha rendelkezésemre állna egyszer egy nagyobb összeg erre a célra, vagyis felépíthetném álmaim házát, biztosan lakberendezőt fogadnék.

Nem azért keresnék szakembert, hogy kitalálja az otthonunkat, hanem azért, hogy:

  • összerendezze az esetleg szétfutó elképzeléseket,
  • felhívja a figyelmet más lehetőségekre,
  • mutasson olyan brilliáns megoldásokat, amik nekem semmiképpen nem jutnának eszembe.
Bárdos Zsuzsa lakberendező saját otthona. Bár utálom a lilát, ez a háló elbűvölő!

Sőt, akkor is elgondolkoznék, ha egy szobát kellene megcsinálnom és érezném, hogy nem áll össze a koncepció. Jelenleg ez a helyzet a hálónk átalakításával: nyílászárók helye és mérete, függönyök, szőnyegek, új falszín, tapéta, lámpák, kisbútorok.

Mennyi pénz lesz ez összesen? Sok. Százezres nagyságrend, még akkor is, ha a munkák egy részét a drága férjem megcsinálja.

Konzultáljak-e előtte lakberendezővel, pár tízezer forintért?

Vagy mire összegyűlik a pénz, addigra kitalálom a részleteket?

És vajon ha sokáig dédelgetek egy tervet, akkor nem lesz a megvalósítás pillanatában már bőven lejárt történet?

Közhely, de itthon az emberek többségének az otthona egyben a legjelentősebb vagyona is, illetve a családok legnagyobb pénzügyi beruházásai is ide köthetők (leszámítva az autóvásárlást): felújítás, berendezés.

Barátaim tavaly elkezdték felújítani a nappalit, mert a 4 gyerek és a két évtizednyi családi élet után minden cserére szorult. Nem nagy a helyiség, 25 nm körül lehet. Rengeteg utánjárással, kifejezetten az alsóbb árkategóriában keresték a dolgokat, így is azt hiszem, hogy nincsenek messze az egy millió forinttól és még hol a vége?

Mi a legrosszabb, ami történhet?

Elkészülnek – a szoba 10-15 évre lekerül a projektlistáról – és rossz az eredmény. Mert nem is olyan könnyű színben, stílusban összehangolni a falszínt, tapétát, függönyt, kanapékat, a szőnyeget, kisasztalokat, tárolókat, lámpákat, plusz egy hatfős családban mindennek megtalálni a helyét.

Vajon megéri ilyenkor a költségvetés egy részéért lakberendezőt fogadni?

És mennyibe kerülne ez nekünk? Itt található a Lakberendezők Országos Szövetségének díjkalkulátora!

Mit kapnánk cserébe?

  • Tanácsadást.
  • Látványterveket.
  • Költségvetést.
  • Tippeket a legjobb beszerzési helyekről.
  • A fentiek alapján megalapozott reményt arra, hogy a szobánk sokkal jobb lesz, mint volt és tényleg jól fog szolgálni minket a következő egy-két évtizedben.
Tévhitek a lakberendezőkkel kapcsolatban:

1. Először is attól még nem lakberendező valaki, hogy magát annak gondolja, végzett valami tanfolyamocskát. Tehát bár szeretjük a Google keresőjét, azért elmondhatjuk: nem mind arany, ami fénylik! Attól, hogy valaki lakberendezőnek hirdeti magát, még nem biztos, hogy csodát tud tenni a lakásunkban. Gyanús, ha a referenciák alatt nagyobbrészt gyenge látványterveket lehet látni, tehát simán elképzelhető, hogy soha egy megbízása sem volt. Pl. őket biztosan nem bíznám meg:

Ez egy referenciamunka, a netről. Csak egy szó jut róla eszembe: jaj!
Bútorkatalógus semmitmondó, fantáziátlan szobája
Trendinek gondolt, valójában rossz fürdő.

Viszont vannak sikertörténetek, amiket a nagy hazai lakberendezési lapok is visszaigazolnak (Otthon, Széplak, A mi otthonunk). Ezek a lakberendezők kedvtelésből kezdték, de az általuk képviselt színvonal abszolút profi (sőt, sokszor a siker után még formálisan képzik is magukat).

2. Lakberendezőt fogadni iszonyú drága. Valójában az a drága, ha valaki felújítja, berendezi a lakását és brutálisan elszúrja. Ronda burkolatokat, rossz, ócska bútorokat vásárol. És ezekre akkor is sok pénzt költ el, ha barkácsáruházban, vagy bútordiszkontokban vásárol.

Az végleg érthetetlen, hogy nagyértékű, vagy új lakásoknál a tulajdonosok miért nem fogadtak lakberendezőt legalább a burkolatok, színek, a beépített bútorok kiválasztására? Akár több millió forintot is elköltenek erre (sőt, inkább egy közepes lakás árát), miközben pár százezer forintos ráfordításért az egész befektetés duplájával növelhetné az ingatlan értékét, ha eltalálnák a stílust, minőséget. Sajnos a rossz példák száma végtelen.

 

Sírnivaló, ahogy emberek tömege hagyta magát bepalizni építési vállalkozók által, és a mostanában átadott lakásába beépítették a 90-es évek végéről ottmaradt ocsmány burkolatokat, pocsék konyhákat! Sokan és elképesztően sok pénzt veszítenek ezen!

Ez már a minősíthetetlen szint.
Ennél nehéz egyszerűbbet és olcsóbbat elképzelni: fehér, Zalakerámia burkolat. És jól néz ki, ráadásul nem tud kimenni a “divatból”.  Készítette Bárdos Zsuzsa, a kép forrása: Széplak
3. Az előbbivel függ össze, hogy itthon van egy lakberendezési betegség – ami biztosan a pénztelenségből ered – , nevezetesen, hogy az emberek eltervezik álmaik otthonát, aztán ha 20 év múlva összegyűlik rá a pénz, akkor (egy rossz) lakberendezővel, vagy anélkül fel is építik azt.
Mit látunk ilyenkor? 2013-ban lakkozott natúr fenyőbútorok, sárga, antikolt falak, nehézkesen és igénytelenül vidékies berendezés.
Vagy éppen az itthon még mindig menőnek gondolt minimál gyűjtőnév alatt futó wenge-bézs megoldások, kezdve a nappalitól, a fürdőn át, egészen a hálóig. Lehet, hogy közben van jobb is?
És akkor kit válasszunk?
  • Wein Krisztina
  • Nikoletti Petra
  • B. Tier Noémi
  • Weinber Anita
  • Petrik Adrienn/Bárdos Zsuzsa

Ti fogadtatok már lakberendezőt? És ki (lenne) a kedvenc?

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Laborca Barbara says: (előzmény @Lakjunk jól)

    Koszi a megnyugtato valaszt, es boldog karacsonyt nektek is!

  2. A tökéletes ház csak az újságban létezik, meg a tévében. Meg bizonyos bankbetétek felett. Mi 2007 karácsony napján költöztünk be, van, amihez még nem tudtunk hozzányúlni (kerítés, pince), van amit megcsináltunk, de újra kellene kezdeni (festés). Tehát szerintem nem kell nyugtalankodni – csak a kapkodást kell kizárni! Boldog karácsonyt!

  3. Laborca Barbara says:

    Na most jol betojtam, hogy el fogom cseszni a hazat. De tenyleg.:-) mondjuk abszolut zero( sot minusz) penzunk maradt a hazvasarlas utan, ugyhogy kizart barmilyen segitseg megfizetese. Szerencsere a haz jo, okos konyha, kettobol egy furdoszoba szep, a masik meg vallalhato, a falakat meg atfestjuk ugyis.De par napja olvastam ezt a cikket, amivel amugy teljesen egyetertek, es azota nyugtalankodom, hogy bakker el fogom cseszni. Mert vannak kulonleges reszek ( pl telikert, tudom szerinted ezen a kliman ostobasag, en se ragaszkodnek hozza, de van) es otletem sincs azokkal kapcsolatban, es nem fogjuk kihasznalni, es blablabla.
    majd lenyugszom. 🙂

  4. Hűűű, most én is szeretném nagyon megköszönni, hogy beválogattál!!! Tényleg megtisztelő ilyen klassz csapatba bekerülni. 🙂 És mi tagadás, tényleg szeretem a luxust… 🙂

  5. Nekem öröm olvasni a blogodat és a lakásriportokat!

  6. . says:

    Nagyon köszönöm, hogy beválogattál az ötökbe!!!!!:) Krisztina

  7. Nagyon köszönöm a kedves sorokat és a tanácsokat, mindkettőt megteszem, addig is itt találsz a facebookon: https://www.facebook.com/LakjunkJol

  8. Nem udvariasságból írtam, csak azért, hogy ne érjen váratlanul, amikor majd a nappali és háló átalakítására felkérlek:)

  9. Nagyon tetszett a bejegyzés! Sok mindenben azonosan látom a helyzetet! Tanács, inkább kérés. Nem szeretnél RSS olvasót, hogy bejelölhessünk, így könnyen vissza tudnánk térni minden új bejegyzésedhez?? Vagy FB oldal? Szívesen jönnék máskor is, de ezek nélkül nem állítom, hogy rendszeresen visszatalálok. KÖSZI!

  10. Köszönöm szépen a kedves sorokat! 🙂


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!